„Önök új, a pályán maradást ösztönző, kiszámítható és vonzó életpályamodellt ígértek a rendvédelemben dolgozóknak. Amit eddig nyilvánosságra hoztak, viszont alig több egy óhajgyűjteménynél.
Most dolgozunk a részletszabályokon. A cél világos. Mindenkinek dolgoznia kell, ott ahol képzettsége, képessége és egészségi állapota lehetővé teszi. Senkitől sem azt várjuk el, hogy váltsa meg a világot, csak azt, hogy a maga helyén hozza a maximumot. Kiváltképpen vonatkozik ez a rendőrségre, amely a kormányváltás előtti időszakban rosszul szervezett és vezetett testületté vált. Sok olyan hibával, amiről az állomány nem tehetett, de aminek a következményeit most részben nekik kell elszenvedniük. Nyilván sokan vannak, akik eddig is erejüket megfeszítve és jól dolgoztak, mégsem mondhatjuk nekik, hogy jó, akkor rátok nem vonatkoznak az új szabályok, követelmények.
Azt mondta, a rendőrség meglehetősen rosszul szervezet és rosszul vezetett volt. Miért is?
Sikerült az elmúlt években a politikának és a rendőri vezetésnek közösen olyan helyzetet teremtenie, hogy az ország kistelepüléseinek hétköznapjait megkeserítő vagyon elleni szabálysértések, az úgynevezett kis értékű lopások megtorlatlanok, felderítetlenek maradtak. A rendőrség nem azon munkálkodott, miképpen tudná elejét venni a terménylopásoknak, hanem azon, hogy az efféle ügyeket átadja más erre felkészületlen szervezetnek. Így aztán a jegyző vagy a több település ügyeiben is eljáró körjegyző lett a nyomozóhatóság, kellő felkészültség és segítség nélkül. Meg is lett az eredménye. Sok helyen már azok sem művelik a kertjüket, akik képesek lennének a szükségletük egy részét megtermelni. Azt mondják, úgy is ellopják, és a rendőrség nem foglalkozik ilyen ügyekkel. Na, ennek a gyakorlatnak röviddel a kormányzás kezdete után véget vetettünk. A rendőrség és a határőrség összevonásakor elkövetett megmagyarázhatatlan szakmai hibákat azonban már nem lehetett orvosolni. A határőrségnek kiválóan felszerelt, kiképzett, harcedzett határvadász századai voltak, amelyek egy az egyben beintegrálhatóak lettek volna a Készenléti Rendőrségbe. Ehelyett feloszlatták őket. Ez nagyon rossz döntés volt, hiszen az elmúlt egy év fényesen bebizonyította, hogy ott, ahol a készenléti rendőrség egységei eltöltenek pár hetet, jelentősen javul a közbiztonság. Évek óta a körözött bűnözőket fogtak el. Életvitelszerűen mások javainak fosztogatásból élő társaságokat értek tetten. Szükség van rájuk, sőt növelni kell a létszámukat.”