„Tegnap a Népszabadság vezető publicistája, Révész Sándor a választások ellenzéki bojkottja mellett érvelt, mert az szerinte már lépésre kényszerítené az uniót. Tehát az ellenzék nem a magyar választók, hanem a külföld segítségét kérné a kormányváltáshoz. Bravó! Pedig a kormányváltás receptje nagyrészt független a választási rendszertől. Hiteles program, hiteles személyek, társadalmi beágyazottság, kellő számú választó – kritikus tömeg – bizalmának elnyerése egy vagy több, egymással koalícióképes ellenzéki párt által. Ha mindez megvan, nincs az a választójogi trükk, ami hatalomban tart egy kormányt. Az 1994-es parlamenti választások után a szétforgácsolt jobboldal helyzete reménytelennek látszott. Az akkori kétharmados többség a fideszes koncepcióra sokban emlékeztető módon néhány hónappal az önkormányzati választások előtt gyökeresen átalakította a szabályait saját vélt érdekei szerint. Ez adta az első lökést a polgári szövetség létrehozásához, amely 1998-ban az új kormány vezető ereje lett.
Ma sokan a saját tehetetlenségüket, nyomorult állapotukat, gyöngeségüket láttatják a demokrácia halálának. Lelkük rajta. Nyafogással nem fognak kormányt váltani.”