Hogyan fogják megmagyarázni, hogy az a jog, ami a palesztin kontextusban szent és sérthetetlen, a szíriai drúzokat nem illeti meg?
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
A Hamásszal kiegyezett Fatah egyoldalúan, Izrael megkérdezése nélkül kikiálthatja a palesztin államot az 1967-es határok mentén.
„Palesztina egyoldalú kikiáltásával sem változnak meg a Hamász törekvései: a Földközi tenger és a Jordán folyó közti területen kívánják Palesztina határait megszabni, vagyis céljuk Izrael megsemmisítése. A szervezet, legengedékenyebb pillanataiban is csak az Izraellel kötendő Hudna, vagyis a tízéves fegyverszünet elfogadásáig jutott el. Khaled Mashal, Hamász vezető, amikor Izrael elismeréséről faggatták, viszontkérdezett: miként várható el az áldozattól, hogy elismerje gyilkosát? Változatlanul vallja, hogy az ellenállást tovább kell folytatni minden formájában, a diplomácia eszközeivel éppúgy, mint fegyveresen.
Mashal a Reutersnek adott interjújában azzal igyekezett megnyugtatni a nyugati közvéleményt, hogy kifejtette, Izrael elismeréséről majd akkor tárgyalnak, ha meglesz a független Palesztina. Na de miről akar tárgyalni? Hogy Izraelt létező államnak tekintik-e? Vagy az 1948-as százezres palesztin menekültáradat többmilliósra duzzadt leszármazott tömegeinek visszatéréséről? Izrael számára elfogadhatatlan mindezen menekültek befogadása, ami a zsidó állam megszűnését jelentené.
Benjamin Netanjahu egyelőre tanácstalan, nem tudja, hogyan lehetne megakadályozni azt, hogy Izraelt egyszerűen kihagyják a palesztin állam megteremtéséből. Tárgyal ennek veszélyeiről Párizsban és Londonban, hamarosan Washingtonba utazik, ahol az amerikai vezetést igyekszik majd lebeszélni, hogy támogassák a palesztin tervet, amely szerinte homlokegyenest szembe megy a terrorizmus elleni harc céljaival.”