Milyen alkotmányunk lesz?

„Egy alapvető változást vegyünk észre: az alaptörvény szakít azzal a felfogással, hogy Magyarországon a nép a hatalmát – egyszerre és egyenrangúan – közvetett (képviseleti) és közvetlen (például népszavazásokon keresztül) módon gyakorolja. A szöveg a közvetlen formát kivételessé nyilvánítja, így kimondhatjuk, hogy országunkban ezek után a képviselet válik uralkodó formává, a közvetlen demokrácia háttérbe szorul. (Ezt bizonyítja többek között az is, hogy pél­dául az önkormányzati fejezetben a helyi népszavazás lehetősége már nem szerepel, s úgy hallani, hogy az országos népszavazás feltételei is szigorodni fognak.)

Mindezt ellensúlyozhatná, hogy ha a közvetlen demokrácia nem is, de a részvételi demokrácia elemei megerősödnének. A részvételi demokrácia lényege, hogy az állam és az önkormányzatok a civil szféra különféle szereplőit kisebb vagy nagyobb mértékben, de bevonják a döntéshozatali folyamatba, s kialakul az intézményes együttműködés a két szféra – állam és társadalom – között. (Erre a »szociális partnerségre« épülnek az északi és a germán demokráciák, s ez egyik záloga hatékony működésüknek.)

Ennek azonban nyomát sem látni az új szövegben. Jól tudjuk azt is, hogy a részvételi demokrácia legfőbb intézménye, a második kamara szóba sem jöhetett. Mindennek következtében azonban meg kell fogalmaznom, hogy az alaptörvény szerint egy erősen államcentrikus, elitista elemeket felmutató államberendezkedés jelei mutatkoznak.”