Az új alaptörvény nem szorul rá semmilyen védelemre

„– Elnök úr! Mit érzett, mire gondolt, amikor aláírta az új alaptörvényt? Ez pályafutásának csúcspontja?

– Az életemben már sok olyan pillanat volt, amikor úgy éreztem, hogy ez a csúcs, innen már nincs feljebb. A sors kegyének és ajándékának tartom, hogy aláírhattam azt az alaptörvényt, amit a közvélemény minden bizonnyal húsvéti alkotmányként emleget majd. Az alkotmányba foglalt kötelezettségem, hogy több ember, minden magyar nevében nyilatkozhatom, ezért úgy gondolom, hogy minden magyar ember nevében írtam alá az új alaptörvényt.

– Orbán Viktor miniszterelnök lapunk múlt szombati számában megjelent írásában az újjászületés dokumentumának nevezte a parlament által egy hete elfogadott alaptörvényt. Mi a jelentősége annak, hogy ön éppen húsvéthétfőn írta azt alá?

– A legfontosabb a húsvét üzenete, ami az újjászületésről és a feltámadásról szól. Remélem és gondolom, az egész nemzet úgy érzi, hogy az alaptörvénnyel Magyarország is újjászülethet. Ez egy lehetőség, hogy lezárjuk a múltat, hatályon kívül helyezzük a nevében még mindig az 1949. évet hordozó alkotmányt, amely az ideiglenesség jegyét is magán viselte. Sohasem volt eddig erő és közakarat arra, hogy ezt megtegyük, hogy új fejezetet nyissunk. Az új alaptörvény jogfolytonosságot vállal a történelmi alkotmánnyal, azaz most kerülnek vissza az eredeti kerékvágásukba a dolgok.”