Zsiráfok

„Hogy – mint védekeznek – ők akcióik eredményeként csak a kormányt és nem Magyarországot feketítik be az európai fórumra hordott szennyel, az éppen annyira igaz, mint ahogyan rémuralmuk idején a szemeket is a szabadság szent védelmében lődözték ki a Berlusconi által egykor lekápózott Schulz és a gyermekszerető Cohn-Bendit mély hallgatása mellett. Eddig támadásuk középpontjában a médiatörvény állt, most átnyergeltek az alkotmánytervezetre, amelyet a hazai parlament helyett Strasbourgban és Brüsszelben trancsíroznak.

Azért, hogy a mi szocialistáink egyedülállóságát jobban megértsük, képzeljük el, ha belga, francia vagy olasz párttársaik is olyanok lennének, mint ők. Ma például egy belga szocialista Brüsszelben pakolhatna ki azzal, hogy az uniónak otthont adó Belgiumnak a jobboldal miatt 290 napja nincs kormánya, és eme áldatlan állapot miatt a szélsőséges pártok már többséget szereznének egy új választáson. Vagy egy francia szocialista figyelmeztetné Európát arra, hogy hazája végveszélybe került: a múlt vasárnapi helyhatósági választások a szélsőjobb hatalmas előretörését hozták, a vele összejátszó párizsi kormány pedig deportálja a cigányokat, mint a II. világháborúban, és, tenné hozzá jelentőségteljesen, aki nem ismeri a történelmet, az arra ítéltetett, hogy megismételje.”