Nem lehetett a padlóról fölmosni a németeket

„Matolcsy annak örült, hogy jobban diktálhat Brüsszel, ön most is Strong Europe feliratú kitűzőt visel, a magyar elnökség jelszavát. Miközben a kormányfő elnyomó hatalmakhoz hasonlította az EU-t. Ez nem skizofrén állapot?

Ha mindenki megmarad azokon a területeken, ahol lapot osztottak neki, akkor minden rendben van. Ha valami megcsúszik az intézmények közti hatáskörökben, egyensúlyokban, akkor van gond. Akkor kell vagy lehet tiltakozni, ízlés szerint.

Ami a történelmi áttörést érinti, abban osztom Matolcsy miniszter úr véleményét. Ez a magyar elnökség eddigi legnagyobb sikere. Ami pedig a miniszterelnök úr kijelentését illeti, ott az előbb említett problémára való reagálást látom. Arról van szó ugyanis, hogy már az Európai Bizottság is kijelentette egy törvényről – jelen esetben a magyar médiatörvényről – hogy rendben van. Maga Neelie Kroes mondta az Európai Parlamentben, hogy olyan dolgot akarnak számon kérni a képviselők Magyarországon, amire nem vonatkozik közös irányelv. A parlament akkor le is vette a napirendről az ügyet. A baloldali és liberális frakciók Kroes felszólalása után egy hónappal mégis megszavazták a Magyarországot elítélő nyilatkozatot. Ezek után lehet azt mondani, hogy mindenki csak azt kérje számon a másikon, ami a kompetenciájához tartozik. Olyat talán nem kellene számon kérni, amiről nincs közös szabályozás.
hirdetés (...)

A telekomadó ügyében is van konfliktus a Bizottság és Magyarország között. Itt is olyan puhák leszünk, mint a médiatörvény esetében?

A médiatörvény ügyében nem jutottunk el addig, hogy a Bizottság ellenünk eljárást indítson. (...)

Amit a német sajtó ír, az, hála Istennek, nem igaz a kormányközi kapcsolatokra. Rendkívül rossz a német sajtónk, egészen vérlázító cikkek látnak napvilágot. Pedig amikor még január 5-én, az elnökség nyitányaként egy nagyobb külföldi sajtódelegációt fogadtunk, nem lehetett a padlóról fölmosni a német újságírókat, miután megismerkedtek a romastratégiával, és találkoztak a magyarországi zsidó közösségek képviselőivel. Azt hallották ugyanis a zsidó vezetőktől, hogy ők köszönik szépen, jól érzik magukat Magyarországon, és szeretik a médiatörvényt, mert az őket fogja megvédeni. Ezután a német újságírókhoz nem lehetett hozzászólni egész este, nem tértek magukhoz attól, amit ott hallottak. Ennek ellenére azóta is gyakran írják a német lapok, hogy ez egy antiszemita ország.”