És a kultúra? Ott mi a terv?
„Az ember befizeti az adóját, és mivel a demokrácia megtanította, hogy azt legközelebb az államtól kapott szolgáltatások formájában fogja viszontlátni, rákérdez: és a kultúra? Ott mi a terv?
Ugyanezt persze lényegesen emelkedettebben fogalmazta meg Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, amikor úgy egy hónapja, a Magyar Kultúra Napján megkérdezte őt a Magyar Nemzet, mit vár a honi kultúrpolitika irányítóitól, milyennek szeretné látni a magyar kultúra következő évét. Azt felelte: »olyan kulturális vízió vázolódjon fel, amely magával tudja ragadni a kulturális élet legkülönbözőbb résztvevőit, hogy azután lépésről lépésre közelebb kerüljünk a megvalósításhoz«.
Ennél szebben valóban nem lehet körülírni azt, hogy legyen már vége a blaskói értelemben vett tanácstalankodásnak – de vajon hihetjük-e, hogy létezik olyan terv, amely valóban »magával tudja ragadni a kulturális élet legkülönbözőbb résztvevőit«? Ez itt a kérdés, és a válasz bizony nem lehet határozott igen. Hiszen bár a Magyar Nemzet körkérdése nem merészkedett ismeretlen terepre, a megszólítottak között kizárólag a jobboldalhoz köthető értelmiségiek voltak, mégis, ugyanarra a felvetésre csupa széttartó válasz született.
Vidnyánszky Attila, a debreceni színidirektor »új, minőségcentrikusabb pénzelosztási módokat« óhajtott. Csete György építész általában a magyar eszme érvényesülését. Szokolay Sándor zeneszerző – egyenesen a végromlást megelőzendő – több pénzt. Szörényi Levente énekes-zeneszerző nemzeti egységet, hogy legyen végre »erő« a kultúra ápolására.
Ami mindebből a pénzt illeti, egy dolog már most biztosan látszik: a fejezet semmivel sem kap többet a költségvetésből, mint az elmúlt évek megszorító büdzséi idején, sőt a mostani tartalékképzés is vélhetően ezt a területet fogja a legfájóbban érinteni. Ráadásul a helyzetet még rontja, hogy példátlanul szigorú költségvetési takarékoskodást hirdetett a hagyományosan fővároscentrikus honi kultúra fontos gyámola, a budapesti önkormányzat is.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
