„Szeeerbusztok, kedves óvodások! Kis polgárok! Azért jöttünk benneteket meglátogatni, hogy elmeséljük nektek, mit találtunk ki nektek abban a kis szabadidőnkben, amit a hazaáruló ellenzék és az uniós elnökség enged nekünk. Üljetek ide körénk, szépen, az óvó nénit megkérjük, hogy kicsit maradjon csöndben, amíg a nemzeti konzultáció tart, mert ez is az, elvégre ti óvodáskorúak is ugyanúgy emberek vagytok, mint mi, veletek is lehet konzultálni, pont úgy, mint a felnőttekkel: mi elmondjuk nektek, mi a pálya, ti meg lelkesedhettek érte. Értünk.
Arról lenne szó, hogy a Nemzeti Ügyek Kormánya úgy döntött, mostantól ti is mehettek választani. Bizony, pont úgy, mint a határon túli meg a földönkívüli magyarok. Kiterjesztettük rátok az úgynevezett szavazati jogot, de Zolika, emiatt még nem kell felmászni a szekrény tetejére. Ti vagytok az új nemzedék, a jövő kovásza, majdani nyugdíjrendszerünk szilárd fundamentuma. Ez a lépés tehát történelmi parancs.
Ha erről a választás-dologról még nem hallottatok, akkor a szüleitek ezt nem mondták el nektek, ami gáz, és akkor viszont mi tudni szeretnénk, kik a szüleitek, de név és lakóhely szerint. Mivel hamarosan választás van, és ami addig folyik, azt kampánynak hívjuk, ezért apró figyelmességként hoztunk a lányoknak kis szőke, öltöztethető Selmeczi Gabi-babákat, a fiúknak meg Viktor bácsis Transformers-robotokat. Ezenkívül hoztunk egy csomó narancssárga lufit, köztük Szijjártó Pétert. Na hol is kezdjük?”