Egyszerű Kovács Lászlók

2010. december 27. 10:13

Ferenc József alatt elérték, hogy ne lehessen csak úgy akármit írogatni. Ez az egyetlen hiányossága az új sajtótörvénynek. Ez az egy. Ezt még pótolni kéne.

2010. december 27. 10:13
„»Letépték a plakátokat, leverték a zászlót. Csak az emberek maradtak, egyszerű Kovács Lászlók. Élünk és meghalunk, azt hiszem ez minden. Minden igényt kielégít ez a betondzsungel.« A múlt évszázad végén, 1984-ben, a 88-as csoport nevezetű szegedi underground együttes ezzel a dalszövegrészletével írta be magát a kedvenceim (és a rendszer kegyeltjei) közé. (...) 

A tiltás méltóságot ad. Így fordulhatott elő, hogy tizen-huszonéves suhancok egy rendszer lényegét tudták megfogalmazni pár odavetett sorban. A hatalom komolyan vette őket, hát ők is komollyá váltak. Önmaguk szemében is. A falakon – bármilyen falon, akár rossz, akár jó szándékú korlátozásról van szó – mindig csak a kevesek, a kiválasztottak juthatnak át. Akikben vagy megvan a szufla, a fejet falba verő elszántság, vagy a forma és a technika bravúros ismerete. De bárkit átengedni, akárhogy, akármivel? Az maga a szellem halála. Még azt is tönkreteszi, aki a korlát vesztét akarja, s a falon túlra áhítozik. Egyszóval én úgy gondolom, hogy a korlátozás, a cenzúra – kimondom a szót – bizonyos formája mind a hatalmon lévőknek, mind az ellene hőbörgőknek elemi érdeke.

I. Ferenc József uralkodása alatt minden sajtóorgánumnak a megalakuláskor egy bizonyos összeget letétbe kellett helyeznie a Magyar Királyi Kincstárba, hogyha valaki beperelte őket rágalmazásért, vagy a cenzúra úgy döntött, akkor abból vontak el, és nem volt probléma a behajtással. S ha a pénzből elvontak, a szóban forgó sajtóorgánumnak azonnal pótolnia kellett a hiányt, különben megszüntették. Így érték el, hogy ne lehessen csak úgy akármit írogatni.

Ez az egyetlen hiányossága az új sajtótörvénynek. Ez az egy. Ezt még pótolni kéne. Hogy a Kovács László - ha a parlament széksoraiban ül, ha az üvegvisszaváltó kis ablaka mögött -, ne nyithassa ki a száját olyan könnyedén.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szempontpuska
2010. december 27. 17:36
ha van valami szánalmas, akkor az az, ahoygan a nyaloncmédia cenzúráért könyörög... :-/
ZolieM
2010. december 27. 16:44
Nagyszerű ba*meg! Különböző történelmi korszakokat összehasonlítgatni hasraütésszerűen! Fa*a! Legközelebb majd arról ír a futóbolond, hogy a mai magyar demokrácia mennyivel rosszabb (vagy jobb, ha a támogatandó cél azt kívánja) mint az ókori athéni! Pedig a feje alapján nem is a bolognai rendszerben tanult történelmet (ha tanult), hanem húsz-huszonöt éve...
Bence24
2010. december 27. 13:15
1947 és 1989 között sem lehetett "csak úgy akármit írogatni". Azt hittem, ez probléma volt, és ezért is váltottunk rendszert*. Úgy látszik, tévedtem. *Igaz, mára már kiderült, hogy az ún. rendszerváltás csak olyan, határtalan képzelőerővel megáldott fantasy-szerzők agyszüleménye, mint pl. Romsics Ignác. Szegény könyvesboltok kénytelenek a "Magyarország története a 20. században"-hoz hasonló műveket a "Történelem" szekcióból a "Szórakoztató irodalom" szekcióba átrakni.
balbako_
2010. december 27. 11:17
A legnagyobb személyes csalódásom a média volt 1968-ban. Azt hittem, majd olyan világ lesz, mint az amerikai filmekben, amikor a hős újságíró kiássa az igazságot, a rossz meglakol és mindenki énekel! Ehelyett szarrá verték az Antall kormányt, aztán beálltak szépen az ellenzék verő hazugsággyárba a művelt nyugat totális egyetértésével. Azóta is - most már kórusban- hazudnak éjjel, hazudnak nappal.....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!