Független marad az ügyészség

„A választások után nálunk is szóba került, hogy az új kormány kétharmados többségével esetleg az igazságügyi minisztériumba olvasztja az ügyészséget, mondván, az eredetileg kormány alá rendelt szervezetként jött létre, s csak az 1949-es alkotmány tette függetlenné…

Voltak ilyen félelmek, kétségtelen. A rendszerváltozás óta három kísérlet volt az ügyészség jogainak korlátozására, függetlenségének megszüntetésére, politikai konszenzus hiányában azonban az efféle törekvéseknek esélyük sem volt, hogy kétharmados többséget kapjanak a parlamentben. Ma a kormányoldalnak meglenne a szükséges többsége hozzá, ám a kormánypártok prominensei nyilatkozataikban s a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslatokkal egyaránt kinyilvánították, hogy nem készülnek megszüntetni az ügyészi szervezet függetlenségét.(...)

Úgy tűnik, az ön utóda erősebb és sérthetetlenebb lesz, mint bármelyik elődje. Kilenc évig lehet hivatalban, és nem interpellálható. Ezek mind az ön évekkel korábban megfogalmazott javaslatai voltak.

Még 2007-ben, az igazságszolgáltatás reformjának tizedik évfordulóján rendezett nyílt napon vetettem fel, hogy egységesíteni kellene a parlament által választott közjogi tisztségviselők hivatali idejét. Semmi logika nincs abban, hogy az egyiket tizenkét évre választják, a másikat kilencre, a harmadikat hatra… Javasoltam, hogy a nagyobb legitimitás érdekében a legfőbb ügyészt kétharmados többséggel válassza meg a T. Ház, s hogy a legfőbb ügyészt és a helyetteseit csak az ügyészek közül lehessen választani. Valamint hogy a legfőbb ügyész ne legyen újraválasztható, illetve önállóan terjeszthessen elő törvényjavaslatot az ügyészségre vonatkozóan.”