„Az önmaga képességeiből és észjárásából kiinduló baloldal rögeszméje, hogy a kormány szuverenitása költségvetési-gazdasági ügyekben korlátozott (amiért persze ők tettek a legtöbbet), így előbb-utóbb nem lesz más választás, mint újabb áldozatvállalást kérni a polgároktól. Ez volna az igazság már emlegetett pillanata, Orbán »őszödi beszéde«, az MSZP feltámadásának kezdete. Erre vár az ellenzék, a lejárt szavatosságú közgazdász és a véleménydeformáló médiaelit, a Csipkerózsika-álmából ébredező szakszervezeti mozgalom, de leginkább a blogjában szabadságharcot hirdető, a parlamentet mint a népszuverenitást megtestesítő intézményt tavasz óta már nem dicsőítő bukott kormányfő.
És még mindig hiába várnak. Orbán Viktor pártja választási programját nyújtotta be kormányprogramként. Majd amikor kiderült, hogy az EU vele nem lesz oly nagyvonalú, mint anno Gyurcsánnyal, arra megint csak nem népsanyargatás, hanem banki különadó, állami bérplafon volt a válasz, megfejelve az IMF diktátumainak való tabudöntő szembeszegüléssel. Az első gazdasági akcióterv után új lemez pörgött: október 3., az önkormányzati választások után derül ki, hogy a Fidesz (is) átverte a választókat, jönnek a megszorítások, elmarad az adócsökkentés.”