Gyurcsány levele

„Gyurcsány Ferenc a Fideszt és a Fidesszel »egy tőről fakadó« szélsőséges csoportokat látja a zavargások hátterében. Mondhatnánk erre, hogy Gyurcsány Ferenc egy aljas, gátlástalan gazember, s el is intézhetnénk ennyivel az ügyet. S mert állításunk tökéletesen igaz, és sokan meg is elégednének ennyivel. A helyzet mégis bonyolultabb. Ugyanis még mindig rengetegen élnek ebben az országban, akik úgy gondolják, ahogy Gyurcsány. Akik kéjes örömet éreznek a mai napig, ha látják a 2006 őszén készült felvételeket. A földön fekvő, magatehetetlen emberek agyba-főbe verését, rugdosását, a kilőtt szemeket, eltört végtagokat. Akik helyeslő kommentárokkal kísérik az akkor megkínzottak és megalázottak beszámolóit a fogdákban, a Rádió udvarában vagy csak a sötét kapualjakban történtekről. (...)

Igen, az ilyenek még mindig sokan vannak. S az ő »hitüket« adta vissza Gyurcsány. Visszaadta – és naponta táplálja. Gyurcsány a Csapd le csacsi munkásőre, aki egyszemélyes föld alatti mozgalmat szervez, és várja a régi idők, nagy idők visszatértét, az eszme visszatértét. (...) Fél, mert nem tudhatja soha sem. Félelmében pedig belekövesedett a rettenthetetlen igazságtevő pózába. Aki majd »vádló lesz« a vádlottak padján… Olyan ő, mint Göring, amikor nézte az Anglia felé vonuló német harci gépek ezreit, és így dünnyögött magában: »Ha nem nyerjük meg ezt a háborút, még a seggünket is szétrúgják.«”