„- Ha már gyerekek: nemrég előállt az ötlettel, hogy a gyerektelenek fizessenek különadót.
- (…) Az ország legnagyobb gondja ma az alacsony népszaporulat és annak összetétele. Mi következik ebből? Magasan tartom az adót, s óriási adókedvezményt biztosítok annak, aki gyerekneveléssel járul hozzá a nemzet jövőjéhez. Ha azonban alacsony az adó, csak jelképes lehet a kedvezmény. Azaz marad a különadó, mint megoldás, hogy a gyereket nem nevelők is arányosan járuljanak hozzá a közös jövőhöz.
- Akár az új Alkotmányban is benne lehet, ha javasolja.
- Az adók kérdése nem az Alkotmányba való, de a családi, kisközösségi jogok előtérbe helyezése fontos lehet egy ilyen szövegben is, főleg, hogy a nőpropaganda világszerte karrierszempontú. Pedig a hely, ahol a nő pótolhatatlan, nem a munkahely, hanem a szülőszoba. Én egyébkébként fizettem gyerektelenségi adót Ratkó Anna minisztersége idején. Szobrot kellene állítani neki.
- Milyen érzés lenne egy meddő nőnek, hogy szülne, de nem tud, s ezért még bírságot is fizet?
- Egyrészt ez nem bírság lenne, másrészt nem kell érzelmi kérdést kreálni az ügyből. A nemzet jövőjéhez vagy úgy járul hozzá valaki, hogy gyereket nevel, vagy úgy, hogy különadót fizet. Ezer esztendő van e mögött a nép mögött, s az, aki szeretné, hogy előtte is legyen ennyi, nem tekinthet pusztán magánügyként a gyerekvállalásra.”