Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Nagy az ellenállás a nemzetközi pénzvilág részéről a bankszektor nyilvánvalóan hátrányos megkülönböztetése miatt.
„Fűhöz, fához, de főképpen a nemzetközi pénzvilág legbefolyásosabb vezetőihez futkosnak panaszukkal a hazai bankvezérek: a magyarok már megint azt a lovat ütnék, amelyik a legjobban húz, tavalyi ágazati nyereségük harmadát vonnák el tőlük mondvacsinált indokkal a bankokra kivetett különadóval.
Szó, ami szó, a sarc kitalálói aztán igazán nem erőltették meg magukat a kézenfekvő kérdés megválaszolásával, hogy ugyanis most (is) miért éppen a bankokat sújtanák?
»Csak«, volt értelmezhető a válasz lényege, és elégnek tartották a szektor - pénzügyi válság ide, nemzetközi csődhangulat oda - az előző évi hasznát 5,5 százalékkal még meg is fejelő, 306 milliárd forintos 2009-évi adózás előtti eredményére utalni.
A többit, gondolhatták nyilvánvalóan, majd a filléres napi gondokkal küzdő, milliós tömegek idősebbjei körében elintézik a negyven éven át a gaz finánctőke kíméletlenségéről beléjük sulykoltak, az ifjabbaknál pedig szimplán az SI (sárga irigység) faktor.
És a számítás, már ami a néphangulatot illeti, be is látszik jönni, ám annál nagyobb az ellenállás a nemzetközi pénzvilág részéről a bankszektor eme, nyilvánvalóan hátrányos megkülönböztetése miatt. Márpedig, hogy ez utóbbi vádat, legalábbis az eddigi kormányzati kommunikáció alapján, több mint nehéz lesz majd nemzetközi fórumok előtt megvédeni, az talán mindenki által könnyen belátható.”