„– Gondolom, nem mellékes ebből a szempontból az sem, hogy az ön másfél éves alelnöksége alatt tölti majd be Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztét.
– Nagyon jó a politikai környezet jelenleg, hiszen Magyarországon rendszerváltozással felérő kormányváltás történt, és megnyílt az út a nemzetpolitikai rendszerváltozás előtt is a Kárpát-medencében. Személyi téren ide számítanám még Schmitt Pál államfővé választását és Jerzy Buzeknek, az EP lengyel elnökének kelet-európai illetőségét. Hadd tegyem hozzá szerényen, hogy az én megválasztásommal is ez az integrációs és emancipációs vonulat erősödött meg. Nagyobb beleszólásunk van és lesz Európa ügyeibe, főleg a magyar EU-elnökség idején. Ha ezeket a kedvező körülményeket összeadjuk és messzemenően kihasználjuk, mind nemzeti, mind kelet-közép-európai szempontból nagy szolgálatot tehet Magyarország Európának, és hatékonyan szolgálhatja saját nemzeti érdekeit.
– Felvetette a román–magyar megbékélés lehetőségét is. Milyennek tartja a két nemzet és ország mostani viszonyát?
– Gondviselésszerűnek érzem, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron magyar és román összefogással indult a diktatúra bukásával végződő népfelkelés. Ezt neveztük el aztán Temesvár szellemének. Temesvár szelleme megelőlegezte a hiteles Európa szellemiségét. Az unió nem fenékig tejfel, de ne mondjunk le annak a lehetőségéről, hogy létrejön a valóban demokratikus, az emberi és nemzeti közösségek jogait, méltóságát, a jogállamiság elveit tiszteletben tartó, spirituális szinten is tételeződő, egységes Európa. Hadd legyünk mi Európa legjobb szellemének hordozói, ebbe a célkitűzésbe beleillik a román–magyar vagy a szlovák–magyar megbékélés is. Három éve a román néppárti küldöttség még megvétózta a néppárti frakcióba való felvételemet is, most támogatta az alelnökké választásomat. Ilyen nagy eredményt elérni igazi temesvári eredmény.”