Ilyen nyugatos polgári világ megteremtése a nemzeti progresszió célja. Erről szól küzdelmünk.
2010. március 16. 14:19
p
0
0
48
Mentés
„A szabadság felemelő és kockázatos vállalkozás. Nem csak a gyerekeknek, a nemzeteknek is. A döntés látszólag(?) csak lehetőség, de a valóságban mindennapi kényszer, állandóan döntened kell. Ha gyerek vagy nincs nagy baj, a legtöbbször van visszaút. Ha messzire mentél és még nem léptél át veszélyes határokat, még feltarthatod a kezedet és visszamehetsz a család biztonságába.
A szabaddá vált nemzeteknek nincs ilyen menedékük. Élvezik a szabadságot, és tanulják, hogy miként birkózzanak meg a szabadság súlyával. A jót könnyű megszokni, tudjuk jól. Tejesen természetes, hogy szabadon közlekedünk a világban, hogy olyan tévéműsort nézünk, amilyent akarunk, hogy ha van pénzünk, bármit megvásárolhatunk, hogy nem várunk éveket autóra, telefonra. Hogy ennek ára van? Na, ezt nem könnyű elfogadni, megtanulni. Társadalmi konfliktusaink jelentős része abból származik, hogy vonakodunk megfizetni a szabadság árát, azt hisszük, hogy van választásunk, csak úgy eloldaloghatunk, kikerülve a pénztárt. Rossz emberek lennénk? Dehogy. Csak előbb lettünk szabadok, mint hogy egyéni és közösségi értelemben birtokoltuk volna a szabadsághoz szükséges önállóságot. Aki nem önálló, de szabad, az nem szabadnak, hanem magára hagyottnak érzi magát. Márpedig ki szeret elveszettnek, magára hagyottnak lenni.
A nyugatosság, a polgári világ nem intézményeket és szabályokat jelent önmagukban. Persze azokat is, sőt, ezek elkerülhetetlenek. Parlamentáris demokrácia és piacgazdaság, ismerjük jól az intézményi feltételek fundamentumait. De van valami, ami a lelke, a lényege mindenek. Önálló polgárok sokasága, értő, beleérző közössége, dönteni akaró, tudó mentalitással, világra nyitottsággal, bátor önkifejező készséggel, racionális világlátással és magyarázattal. Ilyen nyugatos polgári világ megteremtése a nemzeti progresszió célja. Erről szól küzdelmünk.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
p
1
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 48 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tevevanegypupu
2010. március 17. 10:09
Hat igen..meg kellene probalni megszabadulnia a politikatol. Felemelo erzes lesz.
Feri! Hogy van az, hogy nem érzed saját kettős énedet? Mert kívülről ez tökéletesen látszik. Ha szavaid szerint cselekedtél volna, a miniszterelnöki székből mehettél volna nyugdíjba 80 éves korodban. Ne erőlködj a "szép" gondolatok megformálásával, mert pont neked kellene a legjobban tudnod, hogy - amint lehetőséged nyílik a megvalósításra - homlokegyenest ellentétesen cselekszel.
Reméljük nem lesz több lehetőséged!