„Ez Fradi-szinten megbocsáthatatlan!” – így reagáltak a főszereplők a PAOK elleni pokoljárásra
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
A litván Zalgiris Vilnius kiverése után a magyar bajnok számára az Európa Konferencia-liga csoportköre már biztos, a cseh Slavia Praha elleni páros mérkőzésen dől el, hogy a Ferencváros az Európa Liga rájátszásába (ahol a kieséssel a Konferencia Liga, győzelemmel az Európa Liga főtáblájára jut) vagy pedig a Bajnokok Ligája playoff-körébe jut. Ugye, egyszerű a képlet?
A litván bajnok elleni első találkozót követően joggal bosszankodhattunk Myrto Uzuni kihagyott büntetője után, hiszen ha az albán támadó berúgja a 11-est, egyáltalán nem kellett volna aggódnunk a magyar bajnokért.
Az alaposan fellocsolt vilniusi műfüvön sorra kerülő mérkőzés előtt az okozta a legnagyobb meglepetést, hogy a kapus Dibusz Dénesen kívül egy másik magyar futballista, a mindössze 18 éves tehetség, Csontos Dominik is a kezdőcsapat tagja lett, aki tavaly Budafokon szerezte meg a Fradiban élete első NB I-es gólját, majd kölcsönadták Soroksárra, és innen tért vissza az Üllői útra.
A kezdés után az is hamar kiderült:
hiszen ugyan az első félidő első felében a litván bajnok többet birtokolta a labdát, sőt veszélyes szögleteket is rúgtak, valamint hatalmas bombákkal próbálták megzavarni Dibusz Dénest, ám mivel egy sem találta el a kaput, nem kellett túlságosan túlizgulni magunkat.
Sőt, az első játékrész vége előtt a budapesti mérkőzés két főszereplője villant: a Ferencváros első kontratámadása során Myrto Uzuni ugrott ki, és viszonozta Ryan Mmaee budapesti gólpasszát; az albán – miután kötényt adott a francia Joel Bopesunak - kihagyhatatlan helyzetbe hozta a marokkói-belga társát, aki köszönte szépen és „beköszönt” a Zalgirisnak.
Sokat mondó adat: ez volt az első játékrész egyetlen kaput eltaláló lövése.
hiszen így már valóban összejött a megnyugtató, háromgólos előny.
A második etapban az addig is rendkívül lelkes hazai B-közép igazi retróhangulatot teremtett azzal, hogy a nyolcvanas évek végét idézte, mégpedig úgy, hogy a Kaoma együttes örökzöldjére, a Lambada című szám dallamára szurkolt – ráadásul mindezt szaxofonkísérettel! (Vajon hogy csempészték be a hangszert a lelátóra?)
A pályán közben csendesen csordogált a mérkőzés, az egyetlen ijedtségre okot adó jelenet Somália sérülése volt, akinek nem nagyon jött be a műfű, hiszen két percen belül kétszer is a földön maradt, biztos, ami biztos, le is hozta őt Peter Stöger, hiszen akár a hétvégi bajnokin, a Kisvárda ellen is szükség lehet rá.
Nem sokkal ezután már valóban hátra dőlhettünk, hiszen egy Dibusz-öklözés után a szokásos koreográfia szerint szerzett gólt a Fradi: Uzuni meglépett, egy litván sem érte utol, s mivel Ryan Mmaee középen ismét egyedül maradt, a nyáron igazolt támadó duplázni tudott. Már 2-0-ra vezetett a Ferencváros – eldőlt a csata!
A sportszerű mérkőzés végére is maradt bőven izgalom: a hazai drukkerek egy futballmeccsen
ám eközben egyéb öröm is érte őket, hiszen a hosszabbítás harmadik percében, egy szögletet követően a remek felépítésű El-Hadji Diaw fejelt gólt, ám a középkezdés utáni támadásból a Ferencváros csereként beállt szlovákja, Róbert Mak addig nyargalt a litván kapu irányába, amíg kihagyhatatlan helyzetbe nem került – igaz, a labda éppen csak átcsorgott a gólvonalon. Sebaj, a kis gól is gól…
A Ferencváros így 5-1-es összesítéssel jutott túl litván vetélytársán, s mivel ezzel a teljesítménnyel már minimum az Európa Konferencia-liga csoportkörébe jutott, e győzelemmel egyben sporttörténelmet is írt.
Hiszen a magyar futball történetében még sosem fordult elő, hogy egy klub három egymást követő idényben bejutott volna valamelyik nemzetközi kupasorozat főtáblájára – a Fradi most ezt a bravúrt hajtotta végre!
Nyitó kép: Ryan Mmaee utolérhetetlen volt Fotó: MTI/AP/ Mindaugas Kulbis