Néptelen népvezérek

„Érdemes lenne azért persze tisztázni, hogy a két mindenre elszánt főszereplőnk tulajdonképpen kiknek a nevében jár el, kiket is képviselnek. Mert a szikár tények a következők: Hadházy Ákos a tavaly tavaszi választáson az LMP képviselőjeként a szekszárdi körzetben vesztesként hagyta el a pástot, a győztes fideszes Horváth István több mint tizenhat százalékot vert rá. Szél Bernadett – mellesleg az LMP miniszterelnök-jelöltje is volt – Budaörsön indult egyéniben, de hiába, nem tudott mandátumot szerezni, kormányfői posztot meg végképp. Kész szerencse, hogy az ötszázalékos küszöböt megint csak izzadva megugró (olvasatukban a többséget képviselő) LMP vezetőiként az országos lista első két helyére kerültek, mert így pártjuk hátán egyéni vesztesként is bejutottak a parlamentbe, hogy aztán rövid idő leforgása alatt faképnél hagyják sajátjaikat.

Fogták hát magukat, és átültek a függetlenek közé, és most ebben a minőségben látogatják menetrendszerűen az MTVA székházát. 

Magyarul ez a két, senki által meg nem választott, semelyik egyéni körzet lakóit nem képviselő, volt pártjuk mandátumait bitorló ember követelőzik egy közintézményben, szólít fel bűncselekményekre, akadályozza az ott zajló munkát, listázza és fenyegeti az ott dolgozókat, felvételeket készít, verekedik a biztonsági őrökkel, fetreng a földön, hisztizik és áll elő naponta változó követelésekkel. Mindezt pedig arra hivatkozva, hogy nekik jogaik vannak, mert ők parlamenti képviselők, de egyébként is velük van a többség, mindenki változást akar ebben az országban, meg kell kérdezni az embereket. Persze, tudjuk, valamit csinálni kell, be kell kerülni a hírekbe, valahogy a felszínen kell maradni, mert az eddigi teljesítményük alapján még annyi szavazatot sem szereznének egy választáson, mint tavaly. Egy javaslatunk azért lenne ennek a két önkéntes népvezérnek: néha nézzenek már a hátuk mögé. Akkor talán észrevennék, hogy nem áll mögöttük senki…”