Rabszolgaságról, kizsákmányolásról szó sincs!

2018. december 12. 13:17

Rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát.

2018. december 12. 13:17
Szalai Piroska
Szalai Piroska
Figyelő

Ellenzéki és szakszervezeti oldalról ellenkampány övezi a munka törvénykönyvének módosítását a túlóra-keret megemelésének kapcsán. Rabszolgaságról, kizsákmányolásról beszélnek. Mi az igazság?

Természetesen rabszolgaságról, kizsákmányolásról szó sincs! Hanem sokkal inkább arról, hogy a magyarországi munkaerőpiac fontos versenyképességi tényező, és néhány területen - ilyen például a 250 órás túlóra-keret - bürokratikus akadályok nehezítik a többletmunkavállalást. A kormány gazdaságpolitikájának fókuszában 2010 óta az áll, hogy rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát. A szóban forgó, ellenzéki és szakszervezeti oldalról érkező zajjal kísért módosítás ezen koncepcióba tartozik. Ne feledjük, hogy a kormányzati intézkedések révén immár 800 ezerrel többen dolgoznak hazánkban, mint 2010 előtt. Sőt, soha ennyien nem dolgoztak még, több mint 4,5 milliónyian, Magyarországon.

Maradván a túlóránál, mi a helyzet Nyugaton? Ott minden változatlan?

Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 31,2 órát túlórázik átlagosan évente egy magyar munkavállaló, ezzel nálunk a negyedik legkevesebb a túlmunka az EU-tagállamok között. Ezzel szemben Nyugat-Európában átlagosan sokkal több a túlóra, mint hazánkban.

Például?

Például a legmagasabb, 270,4 óra a briteknél jellemző, míg az uniós átlag 166,4 óra, tíz nyugat-európai országban pedig 180 óránál is többet túlóráznak.

Ezek szerint akkor nálunk nem trendi a túlmunka?

Nézze, itthon a vállalkozások alapvetően nem használják ki az évi 250 órás keretet. S úgy tűnik, a kis- és középvállalkozásoknál egyre gyakoribb a az egyéni megállapodás szerinti eltérő munkarend alkalmazása.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2018. december 12. 17:35
"Nézze, itthon a vállalkozások alapvetően nem használják ki az évi 250 órás keretet." Ha ez igaz, akkor miért is kell felemelni azt a keretet 400 órára, Nem teljesen mindegy, hogy 250 vagy 400 órás keretet nem használnak ki? Tehát nyilvánvalóan nem igaz, a törvénymódosítás célja, hogy a munkavállalók Magyarországon még inkább kihasználhatóak legyenek, mert kevés az extraprofit a német cégeknél. Az ő érdekeik a fontosak a magyar kormány számára ugyan nem a kiárusított magyar munkavállalók érdekei.
Akitlosz
2018. december 12. 17:31
"Rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát. " Bármi áron csak pénzbe ne kerüljön mi? Tessék megfizetni a munkát és akkor rugalmas lesz a munkavállaló! Különben is, annyira rugalmas, hogy inkább elmegy ezer kilométerre dolgozni, oda, ahol rendes fizetést is kap a munkájáért.
a hun
2018. december 12. 17:27
"Rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát." Amennyiben a "kínálati oldal" = a munkavállaló, aki, így-Orbán szavaival-túlmunkával pluszjövedelemhez jut, tegyük rugalmassá a munkaadó oldalt, és béremeléssel jusson a munkavállaló pluszjövedelemhez: MAGYARUL: a kecskeméti autógyári munkás vigyen haza annyi pénzt, mint németországi munkatársa! Ezt intézze el a miniszterelnök, s akkor őszintének hat az, hogy ő a munkások pártján van. Mert addig csak a nyugati tőkések igényeinek kiszolgálásáról van szó.
a hun
2018. december 12. 17:18
"... itthon a vállalkozások alapvetően nem használják ki az évi 250 órás keretet." Ha ez igaz-tételezzük föl, szakértő nem hazudik-MI a bánatnak megemelni a kihasználatlan 250 órát 400 órára?! Nooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooormális?! Senkitől nem hallottam ellenérvként az adózás hátrányát:-egy bizonyos túlóra után, a munkavállaló az adóhivatalnak robotol, mert nem hogy a túlóra-pótlék zéróvá válik, DE! az alapórabérét sem viszi -megy a NAV-hoz a robot díja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!