A Netflix a 2022-es „nagy korrekció” óta figyelemre méltó módon helyreállt, és mostanra a hollywoodi riválisait is lekörözte.
A szerző a Makronóm újságírója.
A Netflix vezetősége 2022 tavaszán komoly megrázkódtatáson ment keresztül. Egy évtizedes töretlen növekedés után kiderült, hogy több százezer előfizetőt veszítettek. A streamingháború felforrósodott, a Disney+ és a hagyományos hollywoodi stúdiók újonnan indított szolgáltatásai mind a Netflix trónjára törtek.
Reed Hastings, a Netflix társalapítója 2022-ben bejelentette a jelszómegosztás elleni szigorításokat, amit korábban ellenzett, valamint a hirdetések bevezetését is, amit szintén sokáig elutasított.
Bár a befektetők és a nézők némelyike azt gondolta, hogy Hastings kapkodva hozza meg döntéseit, a Netflix részvényei meredek zuhanásba kezdtek, és megkezdődött az úgynevezett „nagy Netflix-korrekció”. Ám ahelyett, hogy ez a hanyatlás a streamingszolgáltató végét jelentette volna, egy stratégiai fordulat kezdetévé vált, amely a céget újra az élvonalba juttatta, miközben a hagyományos szórakoztatóipari vállalatok még mindig küzdenek a streaming nyereségességével.
A Netflix 2023 májusában elindította a jelszómegosztás elleni háborúját, és azóta 45 millió új fizető előfizetőt szerzett.
Részvényei több mint 300 százalékkal emelkedtek a korrekció utáni mélypontról, új csúcsokat érve el. A cég új irányvonalai közé tartozott a hirdetési üzletág beindítása és a videójáték-részleg fejlesztése. Ezenfelül a Netflix
elkezdett élő sportesemények közvetítésével is foglalkozni.
A cég stratégiai sikerét vizsgálva Jessica Reif Ehrlich, a Bank of America médiapiaci elemzője elmondta, hogy a történtek szinte hihetetlenek voltak, mindez egy jelentős vezetőváltás közepette. Hastings 2023-ban nyugdíjba vonult, a helyét pedig Greg Peters és Ted Sarandos vette át. Miközben a Netflix visszanyerte az előnyét, a hagyományos hollywoodi cégek mély válságba kerültek. A streaming iránti befektetői türelem elfogyott, nem véletlen, hogy jelenleg csak a Disney termel nyereséget ebben a szegmensben.
A Netflix a hagyományos hollywoodi modelleket is megreformálta, különösen azzal, hogy megszüntette a stúdiók által használt nyereségrészesedési rendszert, amelyben a rendezők és színészek a jegybevétel után részesültek a nyereségből. Ehelyett fix összegekkel jutalmazta a legnagyobb rendezőket.
A streamingszolgáltató a tartalomköltségeit azonban korlátozta, miközben a hollywoodi sztrájkok idején is folytatta előfizetői bázisának növelését, bizonyítva, hogy a friss tartalom hiánya nem okozott számottevő problémát. A Netflix továbbra is kísérletezik az élő közvetítésekkel, amelyeket nagyobb események, például az amerikai NFL mérkőzései és a pankráció világa felé tervez kiterjeszteni. Bár a cég már most vezető szerepet tölt be a streamingpiacon, az elkövetkező évek további innovációkat és kihívásokat tartogatnak számára, különösen a hirdetési piac teljes kiaknázása és az élő tartalmak növekvő fontossága terén.
A Netflix minden kritika ellenére mostanra megerősítette pozícióját a hollywoodi szórakoztatóipar csúcsán, és úgy tűnik, hogy a következő évtized is az ő dominanciájukról fog szólni.
A streamingszolgáltató másik nagyon fontos versenyelőnye a hagyományos hollywoodi stúdiókkal szemben az, hogy rendkívül fejlett adatvezérelt stratégiával működik. Magáénak tudhatja a világ egyik legnagyobb felhasználói adatbázisát, amely minden egyes felhasználó tevékenységét rögzíti a platformon.
Az algoritmusok nem csupán azt figyelik meg, hogy mit néznek az előfizetők, hanem azt is, hogy milyen eszközön, milyen napszakban és milyen időintervallumokban fogyasztják a tartalmat.
Ezek az információk különösen értékesek, amikor új műsorok vagy sorozatok fejlesztéséről van szó, mivel segítenek előre jelezni, hogy mely műfajok, témák vagy formátumok fognak rezonálni a nézőkkel. Például ha egy adott műsor a fiatal felnőttek körében bizonyul népszerűnek, a Netflix ezt az információt felhasználva hozhat létre további hasonló tartalmakat, amelyeket kifejezetten erre a demográfiai csoportra szabnak. A döntések nemcsak a fogyasztói preferenciákra épülnek, hanem arra is, hogy hogyan tudják maximalizálni a nézők elköteleződését, vagyis azt, hogy mennyi időt töltenek a platformon.
A Netflix híres az ajánlórendszeréről, amely személyre szabott tartalmakat ajánl minden egyes előfizető számára. Az ajánlások mögött összetett algoritmusok állnak, amelyek a felhasználói viselkedés elemzése alapján alakítják ki a „Neked ajánljuk” szekciót. Így a nézők olyan tartalmakra bukkanhatnak, amelyek megfelelnek az érdeklődési körüknek, még akkor is, ha esetleg soha nem hallottak róla.
Ez a fajta ajánlórendszer hatalmas előnyt jelent a hagyományos stúdiókkal szemben, mivel ezek a cégek gyakran a piackutatásokra vagy a közönségtesztekre támaszkodnak, amelyek kevésbé részletes képet adnak a nézői preferenciákról. A Netflix valós idejű adatokkal dolgozik, így sokkal gyorsabban képes reagálni a nézői igényekre.
Ezzel szemben a hagyományos stúdiók gyakran hosszas kutatásokat és piaci elemzéseket végeznek, mielőtt elindítanának egy új projektet. Csakhogy ez a folyamat sokszor időigényes, és nem mindig tükrözi pontosan a nézői igényeket.
Az algoritmusok által irányított tartalomkészítés első pillantásra szembemegy a hagyományos hollywoodi modellel, amelyben a kreatív döntéseket gyakran a rendezők, írók és producerek művészi látásmódja vezérli. A Netflix azonban igyekszik egyensúlyt teremteni az adatalapú megközelítés és a kreatív szabadság között. Bár az adatok meghatározhatják, hogy mely műfajok és témák népszerűek, a tartalom megvalósítása továbbra is a kreatív alkotók kezében van.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Unsplash
Ez a mondat a gyerekkori barát Sean Penn szájából hangzik el az Alias Charlie Sheen című dokuban. A Netflixen látható kétrészes alkotás őszinte, de hiányos portré egy jobb sorsra érdemes, mindent elszúró, de igazán semmit nem bánó hollywoodi csodagyerekről.
Váratlan csavarókat és dupla tortúrát ígér a Netflix sikersorozata, a Wednesday második évada, amelyben a Jenna Ortega által megformált sötét karakternek nemcsak csúf szörnyekkel és gyilkosokkal kell megküzdenie, hanem a saját családjával is. Vigyázat, spolierveszély!
Bertrand Cantat 2003-ban megölte Marie Trintignant színésznőt, néhány évre rá pedig magyar feleségét, Krisztinát hajszolta öngyilkosságba. A Netflix háromrészes dokumentumfilm-sorozata nemcsak a tragikus eseményeket eleveníti fel, annak a mechanizmusát is megmutatja, hogyan válhat a média nyomására áldozatból bűnös és fordítva.
Az oxfordi évem nemhogy nem hozza el a műfaj feltámadását, de a középszert is alig súrolja. Helyette óriási közhelyparádét kapunk, amit csak a viktoriánus költőktől vett melankolikus idézetek és a hamisítatlan angol kulissza ment némileg.
Minden klisét ellő, mégis nézeti magát a Netflix új krimisorozata. Az Eric Bana főszereplésével debütált Vad természetben nem csak az emberek, a táj is számtalan titkot rejt.
A gyerekek nem szeretik a csókolózós jeleneteket semmilyen filmben. Egyszerűen nem az a korosztály, a királyfiak, királylányok és a sárkányok érdeklik őket.
Ha a baloldal valakit „Hitler reinkarnációjának” kiált ki, képesek örülni az illető halálának – mutatott rá.
Mit művelne ez az ember a miniszterelnöki székben.
