Mostanában sokat halljuk, hogy az infláció már a háború előtt elkezdett növekedni, így elsődlegesen a kormányzat felelős a magas drágulási ütemért. A fenti két állítás közül az első valóban igaz.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az infláció minden fogyasztót érint. Különösen akkor kerül a közbeszéd célkeresztjébe a drágulási ütem, ha az magas és gyorsan növekszik. Mint például az elmúlt hónapokban.
A pénzünk értékének stabilan tartása elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank feladata. Így természetesen adódik a kérdés, hogy a mostani inflációs folyamatokban, az árak elszabadulásában mennyi a jegybank felelőssége.
A kérdés teljes körű megválaszolása meghaladja ezen írás terjedelmi kereteit, ám sokat segíthet nekünk az alábbi grafikon is.
Az alábbi 1. ábra azt mutatja meg, hogy mennyivel járultak hozzá az aktuális magyar inflációhoz az egyes termékcsoportok árváltozásai.
Mint azt a fenti ábra is megmutatja, a magyar drágulási ütem már 2021 előtt ki-kitekintett az MNB 3 százalék +/-1 százalékpontos célsávjából, az orosz-ukrán háború kitörése előtti tíz hónapban pedig lényegében folyamatosan a jegybank toleranciasávja felett tartózkodott.
Az ábra azonban azt is pontosan megmutatja, hogy mi volt mindennek az oka. Kiemelendő, hogy már 2019-ben és 2020-ban folyamatos inflációs nyomást láthatunk az élelmiszerárak oldaláról. Ezt időről-időre tovább erősítette a szállítási költségek megnövekedéséből származó inflációs nyomás.
És mennyi volt ezen folyamatokban az MNB felelőssége? Semennyi.
Nem véletlen, hogy a monetáris politikában igen gyakran használt maginflációs mutató nem is veszi figyelembe sem az élelmiszerárak, sem pedig az energia- és szállítási költségek alakulását, hiszen ezekre a jegybank nem igazán tud hatni.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a 2021 előtti inflációs folyamatokban az MNB felelősségéről nem lehet beszélni. Az áremelkedés a magyar központi bank lépéseitől függetlenül következett be.
Fordítsuk most figyelmünket a 2021 elejétől a háború kitöréséig tartó időszakra. Az infláció ekkor valóban trendszerűen emelkedett hazánkban, ám ennek fő okai itt is elsősorban
Azaz a drágulásnak ismét az MNB-től független okai voltak.
A 2022 végén mért 24,6 százalékos magyar infláció három legnagyobb oka az ételek és alkoholmentes italok drágulása (ez önmagában 10,3 százalékponttal növelte a magyar inflációt), a rezsiköltségek emelkedése (ez 3,5 százalékpontot magyarázott a teljes inflációból) és a szállítási költségek drágulása (mely további 3,1 százalékpontot emelt az inflációs mutatónkon).
Ez a három külső, a jegybanki döntésektől független tényező összességében 16,9 százalékpontot magyarázott a teljes magyar 24,6 százalékos drágulási ütemből. Azaz minden más maradék tétel együttes hatása „mindössze” 7,6 százalék volt.
A Makronóm Intézet friss elemzésében szintén megvizsgálta, hogy mi hatott leginkább a magyar inflációra. Hat fontos tényezőt emeltek ki, melyek a következők:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam hatás
6. Agresszív árazás
Ezek az eredmények két fontos következtetést eredményeznek. Egyrészt a valóban nagyon magas hazai inflációnak túlnyomórészt külső okai vannak. Ezek a külső okok egyaránt függetlenek a magyar jegybanktól és a magyar kormánytól is.
A másik fontos eredmény pedig az, hogy amennyiben ezek a külső tényezők megszűnnek, akkor a magyar inflációs mutató is normalizálódni fog. Egészen pontosan,
Az előbbi forgatókönyv pedig több mint valószínű. A gáz ára fél éve csökken a holland tőzsdén, ahogyan az olaj- és az üzemanyagok ára is egyre alacsonyabb. Emellett az idei időjárás is sokkal kegyesebbnek ígérkezik, mint a tavalyi, így okkal reménykedhetünk abban, hogy az elmúlt év brutális aszálya, így az élelmiszerek most látott drágulása idén nem fog megismétlődni.
A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kiemelkedően magas magyar infláció legnagyobb részben külső faktorok következménye volt, és az MNB döntéseitől függetlenül szállt el. A jelenben tapasztalható folyamatok alapján pedig joggal reménykedhetünk abban, hogy ez év végére az átlagos drágulási ütem már csak egy számjegyű lesz.
Ezt pedig nagyrészt annak köszönhetjük, hogy a jegybank sikeresen tartotta alacsonyan azon inflációs komponenseket, melyekre ráhatása van.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Fontos mérkőzéseket kell kihagynia Kerkez Milosnak.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
