Mostanában sokat halljuk, hogy az infláció már a háború előtt elkezdett növekedni, így elsődlegesen a kormányzat felelős a magas drágulási ütemért. A fenti két állítás közül az első valóban igaz.
2023. március 07. 10:30
p
2
2
5
Mentés
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az infláció minden fogyasztót érint. Különösen akkor kerül a közbeszéd célkeresztjébe a drágulási ütem, ha az magas és gyorsan növekszik. Mint például az elmúlt hónapokban.
A pénzünk értékének stabilan tartása elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank feladata. Így természetesen adódik a kérdés, hogy a mostani inflációs folyamatokban, az árak elszabadulásában mennyi a jegybank felelőssége.
A kérdés teljes körű megválaszolása meghaladja ezen írás terjedelmi kereteit, ám sokat segíthet nekünk az alábbi grafikon is.
Az alábbi 1. ábra azt mutatja meg, hogy mennyivel járultak hozzá az aktuális magyar inflációhoz az egyes termékcsoportok árváltozásai.
Mint azt a fenti ábra is megmutatja, a magyar drágulási ütem már 2021 előtt ki-kitekintett az MNB 3 százalék +/-1 százalékpontos célsávjából, az orosz-ukrán háború kitörése előtti tíz hónapban pedig lényegében folyamatosan a jegybank toleranciasávja felett tartózkodott.
Az ábra azonban azt is pontosan megmutatja, hogy mi volt mindennek az oka. Kiemelendő, hogy már 2019-ben és 2020-ban folyamatos inflációs nyomást láthatunk az élelmiszerárak oldaláról. Ezt időről-időre tovább erősítette a szállítási költségek megnövekedéséből származó inflációs nyomás.
És mennyi volt ezen folyamatokban az MNB felelőssége? Semennyi.
A mezőgazdasági árak változása tudvalevőleg nem a monetáris politika, hanem az időjárás függvénye. A szállítási költségek pedig lényegében az olajártól függenek, amely ugyancsak nem a hazai jegybank döntései miatt emelkedik vagy csökken.
Nem véletlen, hogy a monetáris politikában igen gyakran használt maginflációs mutató nem is veszi figyelembe sem az élelmiszerárak, sem pedig az energia- és szállítási költségek alakulását, hiszen ezekre a jegybank nem igazán tud hatni.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a 2021 előtti inflációs folyamatokban az MNB felelősségéről nem lehet beszélni. Az áremelkedés a magyar központi bank lépéseitől függetlenül következett be.
Mi történt a háború kitöréséig?
Fordítsuk most figyelmünket a 2021 elejétől a háború kitöréséig tartó időszakra. Az infláció ekkor valóban trendszerűen emelkedett hazánkban, ám ennek fő okai itt is elsősorban
a szállítási költségek emelkedése, másodsorban pedig az élelmiszerárak emelkedése.
Azaz a drágulásnak ismét az MNB-től független okai voltak.
Ez a három külső, a jegybanki döntésektől független tényező összességében 16,9 százalékpontot magyarázott a teljes magyar 24,6 százalékos drágulási ütemből. Azaz minden más maradék tétel együttes hatása „mindössze” 7,6 százalék volt.
A Makronóm Intézet friss elemzésében szintén megvizsgálta, hogy mi hatott leginkább a magyar inflációra. Hat fontos tényezőt emeltek ki, melyek a következők:
szintén megvizsgálta, hogy mi hatott leginkább a magyar inflációra. Hat fontos tényezőt emeltek ki, melyek a következők:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Mi következik a fentiekből?
Ezek az eredmények két fontos következtetést eredményeznek. Egyrészt a valóban nagyon magas hazai inflációnak túlnyomórészt külső okai vannak. Ezek a külső okok egyaránt függetlenek a magyar jegybanktól és a magyar kormánytól is.
A másik fontos eredmény pedig az, hogy amennyiben ezek a külső tényezők megszűnnek, akkor a magyar inflációs mutató is normalizálódni fog. Egészen pontosan,
ha az élelmiszerárak, energia- és szállítási költségek már nem emelkednek, akkor a hazai drágulás üteme már bőven egy számjegyű lesz.
A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kiemelkedően magas magyar infláció legnagyobb részben külső faktorok következménye volt, és az MNB döntéseitől függetlenül szállt el. A jelenben tapasztalható folyamatok alapján pedig joggal reménykedhetünk abban, hogy ez év végére az átlagos drágulási ütem már csak egy számjegyű lesz.
Ezt pedig nagyrészt annak köszönhetjük, hogy a jegybank sikeresen tartotta alacsonyan azon inflációs komponenseket, melyekre ráhatása van.
Magyar nyelvi jogi aktivista-gerillákkal szembesítik a szlovák nézőket, meg az egymásról alkotott sztereotípiáinkkal, meg összejön benne egy felvidéki magyar srác egy kozmopolita, városi szlovák lánnyal… – lássuk, mire jutottak!
Az élelmiszerek terén sem kell nagymértékű drágulásra számítani a továbbiakban, és a pénzromlás üteme összességében is mérséklődött idén augusztusban. A pénzügyi, a távközlési vagy az üdülési szolgáltatások viszont felfelé húzták az indexet. Az idén így éves átlagban 4 százalék alatt maradhat az infláció üteme – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Egy lengyel baloldali újságíró a Der Standard hasábjain óvja az osztrákokat a magyar és a lengyel modell utánzásától, mert az igazából a Nyugat meggyengítésére szőtt putyini forgatókönyv szerinte.
p
0
4
7
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.