Brüsszel újabb csapása: délen sok hőerőmű leáll

Annak ellenére, hogy az egész Nyugat-Balkán, így Szerbia zöldtranzíciója során az energiaellátásban a szén fontos szerepet játszik, hiszen a cél az, hogy 2050-re a megújuló energiaforrások jelentsék a villanyáram előállításában az alapszintű energiaforrást, az energiaellátás terén legnehezebb időszakban az ország súlyos lépésekre készül. 

Az EPS többi blokkja esetében fokozatosan mérséklik majd a munkaórák számát, és ennek eredményeként a kibocsátott szén-dioxid mennyisége is fokozatosan csökken, a 2019-es 0,86 tonna CO₂/MWh-ról a 2035-re tervezett 0,51-re – hangzott el a nemrégiben Belgrádban megtartott szakmai tanácskozáson, amelynek témája a szén szerepe volt az ország zöldintegrációjában – írta az energijabalkan.net portál.

 Az Európai Parlament a múlt évben elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM), miszerint az uniós klímacélok elérése érdekében a CBAM keretein belül ez év október 1-jétől alkalmazzák az úgynevezett karbonadót, ami a legszennyezőbb iparágak által érintett termékek (például a cement, az acél, a vas, a műtrágya, az alumínium és az elektromos áram) importját érinti.

A szakmai konferencián felszólaló szakértők szerint ez a mechanizmus nagyon sokba kerülhet a balkáni államnak, amennyiben nem tesz lépéseket a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ugyanis számítások szerint évente másfél-kétmilliárd eurót kell majd fizetnie karbonadó fejében. 

ahogyan azokat a termékeket is, amelyek gyártásában szénből előállított energia vesz részt. Annak tudatában pedig, hogy a balkáni állam a kereskedelmi forgalmának csaknem kétharmadát az EU országaival valósítja meg, nem kérdéses, hogy mekkora csapást jelent ez számukra.

Amellett, hogy a CBAM hat ágazatban: a vas, az acél, az alumínium, a műtrágya, a villamos energia és a cement előállításában várhatóan megemeli a Szerbiából származó termékek árát, hosszú távon visszatarthatja a beruházásokat is, ami újabb nagy csapás jelenthet nemcsak ezen ágazatok exportőrei számára, hanem minden olyan kisvállalkozásnak, amely az ellátási láncokba integrálódik.

 A Szerbiai Villanygazdaság az elkövetkező időszakban a villamosenergia-termelő és szénüzem-kapacitások rekonstrukciójára 2,2 milliárd eurós beruházást tervez, míg helyettesítő és új kapacitások megépítésére 5,8 milliárdot szán. A környezetvédelemre pedig további 500 millió eurós beruházást irányoznak elő.

Az Ökológiai és Fenntartható Fejlődési Központ (Centar za ekologiju i održivi razvoj – Cekor) kritikával illette az EPS szénüzemekbe történő beruházását, a központ szerint ugyanis azok nem kifizetődők. Rámutattak, hogy Szerbia az EU-csatlakozási szerződés aláírásával, az Európai Energiaközösséghez való csatlakozásával vállalta a szén-dioxid, valamint az üvegházhatást kiváltó egyéb káros gázok kibocsátáscsökkentésének kötelezettségét. 

Mint kihangsúlyozták, miután karbonadóval terhelik az EU-ba irányuló villamos energiát, valamint azon áruk exportját, amelyek előállításában szénből előállított energia vesz részt – amit az EPS nem tud majd törleszteni, az állami támogatást pedig az unió nem engedélyezi –, azok a meghirdetett projektek, miszerint a hőerőművekre kéntelenítő szűrőket telepítenek, nagy és egyúttal szükségtelen kiadást jelentenek. Ezzel ugyanis csak a hőerőművek élettartamát hosszabbítják meg, ám ezek az üzemek továbbra is nagy mennyiségű olyan energiát fogyasztanak, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása jelentős.