A vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Sőt, szívesen fejlesztenék is munkavállalóikat, csak nem ismerik igazán a képzési lehetőségeket – derül ki a Makronóm Intézet friss vállalati kutatásából, amelyet az alábbiakban részletesen bemutatunk.
Bár a gazdasági környezet némi romlására számítanak a vállalati döntéshozók 2023 első negyedévében, mégis pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól. A Makronóm Intézet friss vállalati kutatása ezúttal elsősorban a munkaerőpiaci trendekre, kérdésekre helyezte a hangsúlyt. A kutatók főként arra voltak kíváncsiak, hogy a cégvezetők, illetve a vállalati döntéshozók hogyan terveznek a munkaerővel, milyen foglalkoztatási trendekre számítanak rövid, közép-, illetve hosszabb távon. A munkaerőpiaci hatások mellett az adott vállalat létszámgazdálkodási terveire és bérgazdálkodási terveire vonatkozóan is tettek fel kérdéseket a szakértők.
Természetesen manapság a vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább. A kutatás eredményei szerint rövid távon a megkérdezettek 60 százaléka, közép távon pedig a válaszadók 54 százaléka kismértékű vagy akár jelentősebb romlásra is számít a külső, cégtől független gazdasági körülmények terén – azonban a 2024-es esztendőre érezhetően pozitívabbak az üzleti várakozások.
Nézzük meg először részletesebben a vállalatok döntéshozóinak általános gazdasági várakozásait, hiszen a várható gazdasági folyamatok, a várakozások alapvetően befolyásolják a vezetők döntéseit. Azaz a feltételezett üzleti klíma igen jelentős mértékben összefügg azzal, hogy a dolgozók kapcsán milyen stratégiát folytatnak a vállalati döntéshozók.
Összességében a cégvezetők pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól, ugyanakkor – elsősorban külső okok miatt – a gazdasági környezet romlására számítanak a 2023-as év első negyedévben.
1. ábra
A fenti ábrából is kiderül, hogy a saját helyzetükkel kapcsolatosan bizakodóak a cégvezetők attitűdjei. A megkérdezettek döntő többsége, azaz mintegy kétharmada kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélte meg vállalkozása helyzetét a mai gazdasági környezetben.
A cégek számára a legfontosabb, hogy a magas energiaárak és az infláció mellett a
megfelelő minőségű munkaerő rendelkezésre állása milyen kihívásokat jelent a következő időszakban. Az alábbi ábra a vállalkozások rövid távú kilátásait leginkább befolyásoló tényezőket mutatja.
2. ábra
„A legutóbbi, 2022. október–decemberi adatfelvétel 4 millió 702 ezer fős foglalkoztatást mért Magyarországon, ezen belül a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 15 hónapja folyamatosan meghaladja a 4,5 millió főt, amire a rendszerváltoztatás óta nem volt példa” - emeli ki kérdésünkre a korábbi adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
Ahogy azt már megírtuk, nincs érdemi fordulat a munkaerőpiacon, a munkanélküliek számának emelkedése hónapról hónapra a statisztikai hibahatáron belül alakul, illetve annak szintje továbbra is kiemelkedően alacsony. „Nem érdemes csak a munkanélküliek számából kiindulva munkaerőpiaci elemzést végezni, mivel félreérthető eredményre vezet. Magyarországon évek óta folyamatosan nő nemcsak a foglalkoztatás, hanem a dinamikus béremelkedés nyomán az aktivitás is, a munkaerőpiacon megjelenők száma” - mondja az elemző. Hozzátette, hogy tavaly a második és negyedik negyedévek között az aktívak száma több mint 41 ezer fővel emelkedett, ami a foglalkoztatásban 9, míg a munkanélküliségben 31 ezer fős növekményként csapódott le. „Vagyis az a fordulat amely szerint a munkanélküliségi ráta emelkedni látszik, és amelyről a elemzések is készülnek, nem az állásvesztés miatt következik be, hanem annak eredményeként, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliség enyhe emelkedését jelző statisztikákban egyébként a hazai munkaerőpiacon megjelent ukrajnai menekültek is szerepet játszhatnak” - magyarázta Molnár Dániel.
Mint kiemelte: ráadásul, a Makronóm Intézet vállalati kutatásából az is kiderül, hogy az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, így nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé, ami azt jelenti, hogy az esetek döntő részében a „munkából munkába” elv érvényesül, ahogy az a koronavírus-járvány idején is jelentős részben történt.
A vállalkozások 92 százaléka rövid és középtávon nem tervez elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítését sokkal nagyobb kihívásként érzékelik hosszabb távon, így törekszenek a munkavállalók megtartására.
3. ábra
4. ábra
Ugyanakkor a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja. Ahogyan a fenti ábrák mutatják, a létszámbővítés során elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókra fókuszálnak a vállalkozások, míg a leépítések, mintegy fele részben elsősorban a betanított munkásokat érinthetik.
Részletesebben megnézve a fenti ábrákból az is kiderül, hogy a vállalkozásoknak jelenleg több mint egyharmada, 38 százaléka tervez létszámbővítést, mégpedig az elkövetkező időszakban. Ahol ilyen terv van, ott jellemzően 9 százalékos a tervezett létszámbővítés mértéke.
A létszámbővítés során főként – 32-32 százalékban – szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállallókat keresnek. De van igény betanított munkásokra is (a válaszadók 22 százaléka keresi őket), míg középfokú végzettséget igénylő munkaerőt a megkérdezettek 14 százaléka keres. Ezt mutatja be az alábbi ábra részletesen.
5. ábra
Összefoglalva: jelentős igény mutatkozik tehát továbbra is a jól képzett szakemberekre. A szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalók megtalálása ennek megfelelően ma is nagy kihívást jelent, az új belépőket sokszor csak több hónapos keresés után találják meg a cégek.
A felmérés eredményei alapján összességében tehát a vállalkozások a munkaerő megtartására törekednek, tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban.
A kutatásból kiderül az is, hogy a vállalkozások ma is nagyon nyitottak munkavállalóik képzésére, ám nem rendelkeznek kellő információval az ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségekről. (Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozók ma már egy helyen megtalálják a hivatalos pályázati kiírásokat, többek közt a képzési támogatási lehetőségeket is az igen sikeres és népszerű Vali.hu kormányzati portálon – a szerk.)
Sajnos a megkérdezett vállalkozások közel felének nincs tudomása az igénybe vehető képzési programokról, illetve nem ismertek számukra a képzésben való részvétel sok tekintetben központilag támogatott feltételei.
Mindössze a vállalkozások harmada bizonyult megfelelően tájékozottnak az elérhető képzések köréről, ugyanakkor túlnyomó többségük továbbra is nyitott a munkavállalói képzésekre, amihez az aktuálisan elérhető támogatásokat szívesen vennék igénybe.
6. ábra
Ennek az információhiányos helyzetnek a megoldásában nagy segítséget nyújthatnak az nfsz.munka.hu, valamint a fentebb már említett vali.hu weboldalak, amelyeken keresztül a vállalkozások folyamatosan és naprakészen képbe kerülhetnek a számukra releváns információkról.
A Makronóm Intézet kutatása teljes terjedelmében itt érhető el.
A kutatás háttere
A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készítettek felmérést azzal a céllal, hogy megismerjék a hazai vállalkozások rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó várakozásait a gazdasági helyzetre, a munkaerőpiaci kilátásokra, valamint a bérgazdálkodási tervekre vonatkozóan. A kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel rendelkező kkv, jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal.
Címlapfotó: 123rf.com
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát. Fahrettin Altun írása.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
