A vártnál kevésbé nőtt a magyar GDP, de a felzárkózás folytatódik

 A várakozásokat jelentősen alulmúlva, 4 százalékkal bővült a hazai GDP a harmadik negyedévben, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 4,1 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió – véli Suppan Gergely. (Technikai recesszió: ha két, egymást követő negyedévben csökken a GDP – a szerk.) A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Pedig az első háromnegyed évben a GDP 6,1 százalékkal emelkedett. 

A fentieket elismerve, a recesszió veszélyét is kiemelve, mégis kicsit más oldalról, az EU összefüggésében világítja meg a folyamatokat Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy látja, hogy a magyar növekedési adat 

hiszen az Európai Unió negyedéves alapon 0,2 százalékos, míg éves alapon 2,4 százalékos bővülést ért el. Az uniós országok közül nem lenne meglepő, ha a háborúhoz közelebbi országok, azaz a régiónk érne el gyengébb teljesítményt. 

Mit hoz a közeljövő?

A jövőre nézve a Magyar Bankholding szakértője kiemeli: a vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt 

azonban a jövő évi 0,4 százalékos növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk.

(Forrás: KSH, Bankholding előrejelzés)

Mi van a folyamatok hátterében?

A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a gazdasági teljesítmény negyedéves visszaeséséhez vélhetően a szolgáltatások csökkenő teljesítménye járult hozzá, míg az ipar felfelé húzhatta azt. Ez utóbbiban a magas beruházási ráta játszhatott szerepet, míg a szolgáltatások teljesítménycsökkenésében a magas infláció és ezen keresztül a mérséklődő kereslet. 

A Makronóm Intézet várakozásai szerint – hasonlóan a Magyar Bankholding becsléséhez – 

a negyedik negyedévben tovább csökken a gazdaság teljesítménye, a kilábalás már csak jövőre indulhat el. 

Ennek azonban több feltétele is van – teszi hozzá Regős Gábor:

• az infláció megfékezése,
• az energiaárak csökkenése, 
• a forint árfolyamának erősödése, 
• az uniós források megindulása,  
• vásárlóerő fenntartása, azaz az inflációt követő béremelések. 

A Makronóm Intézet is 5 százalék alatti 2022-es GDP növekedéssel kalkulál: egészen pontosan, becslésük alapján 2022-ben

Milyen szerkezetű volt a növekedés?

A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős.

A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése, a negatív meglepetést elsősorban a kirívóan gyenge kukoricatermés okozhatta – áll a Magyar Bankholding elemzésében.

Járműgyártás, építőipar, turizmus

A járműgyártást sújtó chiphiány enyhülésének hatására határozott gyorsulást mutatott az ipari termelés, ennek és az alacsony egy évvel ezelőtti bázisnak köszönhetően az ipari termelés éves növekedési üteme a kétszeresére, 9,6  százalékra gyorsult a második negyedévi teljesítményhez képest, ami 1,8-2 százalékpontot adhatott a GDP növekedéséhez.

Negyedéves alapon 2,4 százalékkal bővült az ipari termelés, ami közel fél százalékpontot adhatott a GDP negyedéves növekedéséhez – derül ki a Magyar Bankholding gyorselemzéséből.

Az építőipar növekedése mind negyedéves, mind éves szinten minimálisan bővülhetett, így érdemi hozzájárulása nem volt a növekedéshez. A szolgáltatások általában lassultak.

A harmadik negyedévben érdemben,

a második negyedévi 10,2 százalékhoz képest, jelentősen hozzájárulva a gazdasági növekedés lassulásához, míg gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest. 

Bázishatások, valamint a belföldi turizmus külföld felé fordulása miatt érdemben lassult a vendégéjszakák számának növekedése, hasonlóképpen a vendéglátás forgalma is. Bázishatások és az átlag feletti fogyasztás energiaárának nyáron bejelentett emelése, a romló fogyasztói bizalom, az emelkedő kamatok miatt más szolgáltatói ágazatokban is lassulás lehetett.

Az ingatlanpiaci szolgáltatások lendületét még fenntarthatta a lakásátadások és irodaátadások számának megugrása. A szabadidős szolgáltatások robosztus növekedést mutathattak az egy évvel még elhalasztott nagy fesztiválok megtartása, telt házas sportesemények és koncertek hatására.

Mezőgazdaság és háztartási fogyasztás 

A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztása és a beruházások lassíthatták a növekedést, azonban a negatív meglepetést a gyenge mezőgazdasági termelés miatt visszaeső készletek okozhatták.

(Forrás: KSH, Bankholding előrejelzés)

Mikor lassulunk a legjobban?

A növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után számos jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt

amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat. A növekedést szintén támogathatja az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára növekvő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet.

A növekedésre

Mivel a hazai gazdaság növekedési többlete az uniós (előzetesen közölt adatok szerint 2,4 százalék ), valamint az euró-övezeti (2,1 százalék ) átlaghoz képest továbbra is megközelíti a két százalékpontot, a vártnál gyengébb teljesítmény ellenére is folytatódhatott a hazai gazdaság felzárkózása – von konklúziót Suppan Gergely is, reflektálva némiképp a Makronóm Intézet már idézett meglátásaira.

Nézzük a számokat, adatokat részletesen:

• Bruttó hazai termék (GDP), 2022. III. negyedév (első becslés) – 4,0 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye.
• A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százalékkal nőtt a magyar GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva.
• A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4  százalékkal csökkent.
• Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős.
• A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
• 2022 I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1  százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakáét.

(Fotó: Pixabay)