Talán azért nem panaszkodott Melania, mert a férje nem kergette késsel
És nem hallgatta le a konyhában.
Oroszország kedden megbírságolta a TikTok-ot, mivel nem törölte az LMBT témájú, orosz törvényeket sértő tartalmakat - a Twitch streaming szolgáltatást pedig azért, mert egy ukrán politikai személlyel készített videóinterjú – Moszkva szerint – hamis információkat tartalmazott.
A Reuters megkeresésére egyik cég sem reagált azonnal. Az Interfax viszont arról számolt be, hogy a TikTok egyik képviselője ragaszkodott az eljárás megszüntetéséhez. Moszkva ezen lépése talán nem meglepő annak tudatában, hogy már hosszú ideje tart a vita közte és a nagyvállalatok között.
– derül ki a moszkvai Taganszkij kerületi bíróság közléséből.
Hírügynökségi jelentések szerint a TikTokot azzal vádolták, hogy a vállalat „LMBT-t, feminizmust és torz értékeket” népszerűsít a platformján.
Az Amazon tulajdonában lévő Twitch-et 4 millió rubel ( 28,6 millió forintos) bírsággal sújtották – közölte a bíróság. A hírügynökségek szerint a platformot egy interjú miatt váldolják, amelyet Olekszij Arestoviccsal, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadójával készítettek. A Twitchet az év elején már szintén megbüntették, akkor 3 millió rubeles bírsággal sújtották, mivel egy másik Arestovics-interjú is megjelent akkor.
Nem ez a TikTok első botránya: a vezérigazgató szerint nem probléma az adatszivárgás
Vanessa Pappas, a kínai Tiktok vezérigazgatója nem volt hajlandó megígérni, hogy leállítja az amerikai adatok Kínába továbbítását – adta hírül korábban a Makronóm.
2020-ban a Zhenhua Data kínai vállalat adatszivárgásáról számolt be az ausztrál média, amelynek ügyfelei között a kínai kormány és a Népi Felszabadító Hadsereg is szerepel.
A kiszivárgás állítólag több mint 35 000 ausztrálról tartalmazott adatokat – többek között születési dátumot, címet, családi állapotot, fényképeket, politikai egyesületeket, rokonokat és közösségi média fiókokat. Ezeket az információkat számos forrásból, többek között a TikTokról gyűjtötték össze.
Oroszország március elején - nem sokkal azután, hogy több tízezer katonát küldött Ukrajnába – olyan törvényt fogadott el, amely tiltja a fegyveres erők „lejáratását”, és akár 15 évig terjedő büntetéssel is sújtható, aki ezt mégis megteszi. A külföldi technológiai cégeket is figyelmeztették, hogy ne szegjék meg ezt a törvényt.
A TASS orosz hírügynökség szerint
amiért nem törölte az Oroszország által hamisnak tartott információkat az ukrajnai különleges katonai műveletről.
Június 28-án a kínai közbiztonsági minisztérium éppen a nyilvános WeChat-fiókján közölte, hogy kiberbiztonsági osztálya több mint 600 esetben vizsgálta az „internetes hadsereg” – olyan hamis fiókok, amelyek pénzért kommentálnak – „illegális” bejegyzéseit, és több mint 4000 gyanúsítottat tartóztatott le – adta hírül korábban a Makronóm.
A médiaplatformok ellenőrzésére – a ZeroHedge hírportál szerint – azért van szükség, mivel egyre több kritikával szembesül a kínai kormány az interneten.