A 2010 utáni magyar kormányok családpolitikai intézkedései közismertek. A termékenységi rátában bekövetkezett radikális fordulat szintén ebbe a körbe tartozik. A gyermekek életkörülményeinek drasztikus javulása azonban kevésbé köztudott.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Kevés magyar mutató alakult jól 2010-ben. A 2002-2010 közötti sikertelen gazdaságpolitika lenyomata lényegében minden fontos makrogazdasági indikátoron látható lenyomatot hagyott. Nem volt ez másként a gyermekszegénység tekintetében sem.
Ahogyan az 1. ábra mutatja, minden nyolcadik 18 év alatti magyar gyermek a szegénységi küszöb alatt élt. Az OECD szegénységi rátája ugyanis 12,1 százalék volt ebben az évben. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a magyar fiatalok siralmas esélyekkel kezdték az életet.
A legjobb sora a fiataloknak az OECD adatok szerint Finnországban volt, ahol a szegénységi ráta mindössze 3,9 százalék volt. Ezzel szemben Romániában minden negyedik gyermek érintett volt a szegénység által. A mutató 25,8 százalékon állt.
2019-re hazánk jelentős mértékben lépett előre a gyermekszegénység elleni küzdelem tekintetében. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, a hazai szegénységi ráta értéke eddigre 8,4 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy több mint harmadával sikerült csökkenteni a szegénység kockázatát Magyarországon.
2019-ben Szlovéniában volt a legjobb megszületni, itt a szegénységi ráta mindössze 5,6 százalékon állt. A skála másik végén ismét Romániát találjuk, ahol a mutató értéke 21,0 százalék volt. Azaz bár valamelyest javult a helyzet, a gyermekek ötöde továbbra is nélkülözni volt kénytelen délkeleti szomszédunkban.
A magyar mutató alakulása nem csak Romániához képest volt kedvező. Még nyugati szomszédunk is irigykedhetett az elmúlt években. Ahogyan a 3. ábra is mutatja, 2013, azaz a magyar monetáris és fiskális összhang megvalósulása előtt a hazai szegénységi ráta lényegében végig romlott az osztrákhoz képest.
2013 után azonban a magyar családpolitika sikerei egyértelműek voltak ebben a tekintetben is. Nem csak a termékenységi rátánkat sikerült jelentős mértékben emelni, de a szegénységben élő gyermekek arányát is jelentős mértékben tudtuk csökkenteni. Hat év alatt közel felére.
A magyar gyermekek anyagi helyzetének drasztikus javulása európai viszonylatban is jelentősnek számít. Ahogy azt a 4. ábra is mutatja, 2010 és 2019 között a magyar gyermekszegénységi ráta csökkent a legnagyobb arányban. A hazai mutató 41 százalékos mérséklődése a második legjobb teljesítményt mutatja a szlovének 43 százalékos javulása után.
A skála másik végpontján Svájcot találjuk. Az alpesi államban a magyar trendekkel szemben a vizsgált kilenc évben 61 százalékkal emelkedett a szegénység valószínűsége a fiatalok körében. A magyar mutató javulása nem csak európai, de régiós viszonylatban is jelentősnek tekinthető.
Összefoglalás:
A magyar családpolitika sikereit sokszor a megszületett gyermekek számában mérjük. Ennek a logikának a szomorú létjogosultságát az adja, hogy 2010-ben az egész kontinensen nálunk volt a legalacsonyabb a termékenységi ráta. Az 1,2-es magyar mutató azt jelentette, hogy az átlagos családnál nem működött az „egy gyerek nem gyerek” logikája. A tipikus magyar család lényegében egykét nevelt.
2010 után kiemelkedő ütemben növekedett a magyar termékenységi ráta. Mára már az európai átlag feletti a hazai mutató értéke. A gyermekáldás gyakoriságának növekedése mellett azonban legalább ennyire fontos az a kérdés is, hogy milyen körülmények közé érkeznek az új családtagok.
Ez az írás a 18 év alatti gyermekek szegénységi rátáját vizsgálta. Ahogyan bemutattam, 2010-ben még minden nyolcadik magyar fiatal szegénységben kezdte az életét. Ezt a mutatót a magyar családpolitikának hála jelentős mértékben sikerült javítani. 2019-re több mint 30 százalékkal csökkent a szegénység esélye a magyar gyermekek esetében.
A hazai mutató kiváló alakulása európai tekintetben is példaértékű. Míg 2013 előtt rosszul teljesítettünk sok országhoz, így Ausztriához képest is, addig 2019-re már az osztrák gyermekek helyzete rosszabb, mint a magyaroké.
2010 és 2019 között egyetlen európai állam, Szlovénia tudott kedvezőbb tendenciákat felmutatni, mint Magyarország. A magyar kormány családpolitikája tehát nem csupán a születési számok kedvező alakulásában, hanem a megszülető gyermekek életkörülményeiben is egyértelműen megmutatkozik.
A tervezett módosítás véglegessé tenné az átmeneti kivételszabályt, így a 41 év feletti házaspárok is jogosultak lehetnek a CSOK Pluszra, ha a feleség teherbe esik vagy örökbefogadást kezdeményeznek.
Ezúttal is rengetegen jöttek el a rendezvényünkre. Ilyen volt a Mandiner Klubest Székesfehérváron.
A Mandiner olvasói és nézői összefogtak, hogy segítsenek Rosinec Máriának, a kárpátaljai nagymamának, aki fiát a háborúban veszítette el. A gyűjtés eredményeként közel hatmillió forint jutott el hozzá és két unokájához.
Kvízest Csutival, közéleti beszélgetés Kocsis Mátéval, zene Pataky Attilával.
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
A Tisza Párt október 23-i rendezvényének résztvevőit a budapesti békecsúcsról és az újságírók elleni erőszakról kérdeztük. Riportunk.
Tóth Máté elmagyarázta: a horvát olajszállító minapi szerződésszegése is azt bizonyítja, hogy a nyugatiak akarata szerint valójában csak kiszolgáltatottabbá válna Magyarország.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
