Energiafüggetlenség és zöld energia nélkül nincs magyar jövő.
Magyarország 2020 júniusában – az Európai Unióban az elsők között – törvénybe foglalta, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet és az üvegházhatású gázok hazai kibocsátása, valamint elnyelése 2050-re egyensúlyba kerül. Lefordítva ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentik 2030-ig 1990-hez képest. A mutató 2019-ben 32 százalékon állt, amivel az EU-tagországok első harmadában helyezkedik el Magyarország, megelőzve Ausztriát és Spanyolországot is. Vállalások közt az is szerepelt, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya eléri a 21 százalékot, ami a napelem-kapacitások bővülésének utóbbi két évben mutatott ütemét tartva megvalósítható cél.
Meghatároztak három olyan feltételt is, amelyet biztosítani szükséges az átmenet során: a klímasemlegességre való átállás költségeit a klímarombolókkal, a jelentős szennyező országokkal és nagyvállalatokkal kell megfizettetni; a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak az alkalmazkodás miatt nem növekedhetnek. A magyar álláspont szerint mivel atomenergia alkalmazása nélkül nincs olcsó áram, fenntartható rezsicsökkentés és a klímavédelmi célok teljesítése sem megvalósítható, az atomenergia alkalmazását támogatni kell.
A fenti célkitűzések elérése érdekében három kiemelt intézkedéscsoportot hirdettek meg 2020-ban. Elsőként a villamosenergia-rendszer zöld átállása valósítandó meg. Paks II. megépítésével és a naperőműves – tehát megújuló – kapacitások meghatszorozásával 2030-ra az atomenergia és a napenergia fogja biztosítani a villamosenergia-termelés 90 százalékát Magyarországon. Másodsorban, zöldíteni szükséges a közlekedési rendszert. A nagyvárosokban 2022-től új buszként csak elektromos hajtásúak üzembe állítását támogatja magyar kormány, ráadásul 2030-ra a 25 ezer fő fölötti településeken közlekedő elektromos buszok közül minden második hazai gyártású lesz. A fő vasútvonalak több mint kétharmada villamosított és a vasúti kocsik 80 százaléka hazai gyártású lesz. Harmadrészt, jelentősen növelik az ország erdővel borított területeinek arányát, 2030-ig tízmillió fát ültetnek Pest megyényi területen, amivel az ország erdővel borított területe 20-ról 27 százalékra növekszik.
Borítókép: MTI
A magyar lakosság fokozatosan felismeri a körforgásos gazdaság fontosságát, és egyre nyitottabbá válik a megújuló energiaforrásokra, valamint az alternatív üzemanyagokra.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentkezett.
Minden negyedik megtakarítás több mint 10 millió forint értékű.
Nem az összes tagállam áldozna fel mindent a háborúban álló ország kedvéért.
Ennek a tervnek biztos, hogy sokan nem fognak örülni.
„Az európai vezetőknek újra kellene gondolniuk az energiastratégiát” – írja a Brussels Signal.
Most már nem lopnak, inkább a mesterséges intelligenciát használják.
