Pósa Tibor írása a Makronómnak.
Konténerekből lassan hegyeket lehet emelni Dél-Korea legnagyobb kikötővárosában, Busánban. A felhalmozott különféle áruk arra várnak, hogy felrakják a hatalmas konténerszállító hajókra és útnak indítsák a megrendelőikhez. Úgy tűnik, mostanában hiba csúszott a szállítmányok elindításának tervébe, az esetek nagy részében a vevő szinte az utolsó pillanatban áll el az üzlet véglegesítésétől.
Nem egy vállalatról vagy egyes importáló ország gondjairól van itt szó, hanem egy nemzetközi jelenségről.
A cégek a világ számos helyén igyekeznek spórolni az olyan kiadásokon, amelyek a jelenlegi helyzetben fölöslegesnek tűnnek. Ráadásul a pénzügyi átváltási arányok sem mondhatók kedvezőknek: 13 év után először kellett 1380-nál többet fizetni a helyi devizából, a wonból egy amerikai dollárért. A vevőnek hiába kedvező a won-dollár átváltás, még ez sem tudja serkenteni a külkereskedelmet.
Kísért a múlt
Összeállhat a gazdaságban egy-két hónapig ilyen kedvezőtlen időszak, de öt hónap után azért kezd gyanússá válni: emögött nyilván más okok is meghúzódnak. A dél-koreai külkereskedelem folyamatosan pont ennyi ideje mutat hiányt. Ha ez még tovább elhúzódik, akkor annak nemzetközi okai vannak – ez a véleménye Kim Dzsinill neves közgazdásznak, egyetemi oktatónak, aki hosszú évekig az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fednek volt munkatársa. Ezek a jelek – szögezte le Kim a The KoreaTimesnak adott interjújában – a 2008-2009-es Amerikából kiinduló másodlagos jelzáloghitel-válságra emlékeztetnek. A professzor figyelmeztetése azt követően hangzott el, hogy az augusztusi külkereskedelmi mérleg is hiányt mutatott.
A deficit öt hónapja folyamatosan növekszik, ilyenre 2008 óta nem volt példa. A múlt hónapban elérte a 9,47 milliárd dollárt, ami helyi rekordot jelent.
Az import éves szinten majd harmadával, 28,2 százalékkal nőtt, meghaladta a 66 milliárd dollárt. A kivitel viszont ezzel nem tart lépést, bár éves szinten 6,6 százalékkal nőtt, 56,6 milliárd dollárra, de a behozatalhoz képest ez a szám is lassulást mutat. „A hiány mértéke egyelőre nem aggasztó” – nyilatkozta a dél-koreai lapnak Kim Dzsinill. „Ha a számok nem javulnak, akkor komolyan veszélyeztethetik a koreai gazdaság egyensúlyát” – tette hozzá.
Az 1997-1998-as pénzügyi válság és a 2008-2009-es, az egész világot megrázó krízis előtt is hasonló jeleket tapasztaltak az elemzők.
A kereskedelmi mérleg elbillenése csupán az egyik jele a problémának. Számos gazdasági mutató a 2008-as válság óta a legrosszabb szintre romlott: a növekedési ütem lassult, a fogyasztói árak növekedtek, a dollárért többet kell fizetni, a devizatartalékok apadtak, az utóbbi tíz évben a rövid távú külföldi adósság a legmagasabb szinten áll. Ezekből a kedvezőtlen adatokból vonta le Kim Dzsinill professzor azt az előrejelzését, hogy Dél-Korea a gazdasági válság szélén áll.