Az orosz gáz hiánya miatt már a nagy német vegyipari vállalatok is kongatják a vészharangot

Németország ipari szektora bajban van – kezdi elemzését a Reuters. Oroszország legutóbbi fenyegetése – az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül történő gázszállítások korlátozása – azt jelenti, hogy az olyan nagyvállalatok, mint a vegyipari BASF, kétségbeesetten keresik a megoldást arra, hogyan lehetne korlátozni az energiafelhasználást.

A BASF és az Evonik, a Wacker Chemie és a Covestro német konszerntársak energiaköltségei 2020-ban átlagosan az eladott áruk költségének 5 százalékát tették ki a UBS szerint. Ez az arány idén már 40 százalék fölött lesz a vizsgált cégek esetében. Ha az Északi Áramlat-1 a normál szállítás 40 százalékánál maradt volna, a német iparnak talán csak 20 százalékkal kellett volna csökkentenie 2022-es gázigényét az előző évhez képest – írja a UBS. Vlagyimir Putyin döntése, miszerint az Északi Áramlat-1 kapacitását 20 százalékra csökkenti, nagy problémát okoz a német ipar számára. Ha az orosz import nullára csökken, a német ipari gázfelhasználás felére csökkenhet.

Martin Brudermüller a BASF vezérigazgatója úgy véli, hogy a ludwigshafeni üzem akkor is tovább működhet, ha a tavalyi 48 terawattóra gázszükségletét a felére csökkenti, bár csökkentett kapacitással – tette hozzá Brudermüller.

Végül pedig a németországi ammónia- és szintetikus gázgyártást Európán kívül előállított termékekkel helyettesítheti, olcsóbb gáz felhasználásával.

Mégis, ha az orosz gáz eltűnik, az 1,5 milliárd euróval csökkentheti a csoport idei 7 milliárd euróra becsült üzemi eredményét – derül ki a Berenberg Bank adataiból. A továbbgyűrűző hatások - mivel a gyengébb európai gazdaság a vegyi anyagok iránti kereslet csökkenéséhez vezet – az egyik elemző szerint megduplázhatják a kiesést, ami akár 3 milliárd euróra is rúghat. Ez összhangban lenne a BASF részvényárfolyamának február óta bekövetkezett 40 százalékos esésével.

Tekintettel arra, hogy nemrég 15 milliárd eurót különített el a bajba jutott gázimportőr Uniper megmentésére, a német kormány a vegyipari ágazat jövedelmezőségét alacsonyabb prioritásként kezelheti. A kevesebb ammónia azonban kevesebb műtrágyát jelent a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára.

Hosszabb távon a német ipar nagyjai talán át akarják helyezni a termelést olyan helyre, ahol olcsóbb az energia. Ez logikus a BASF számára is, amely termékeinek háromötödét nem európai ügyfeleknek adja el. Németország számára, ahol az ipari ágazat a 4 billió dolláros GDP egynegyedét teszi ki, és az export motorja, ez problémát jelent.

A német BASF, a világ legnagyobb vegyipari vállalata tovább csökkenti az ammónia termelését a magas földgázárak miatt – közölte a cég július 27-én. A csoport a hiányok pótlására külső beszállítóktól vásárol ammóniát, de figyelmeztetett, hogy a gazdálkodóknak jövőre a műtrágyaárak emelkedésével kell szembenézniük.

A BASF európai földgázigénye 2021-ben mintegy 48 terawattórát tett ki, amelyből csak a ludwigshafeni központi üzem 37 TWh-t tett ki. A vállalat közölte, hogy ez utóbbi csökkentett terheléssel működhet tovább, amíg a földgázellátás nem csökken a csoport maximális földgázigényének mintegy 50 százaléka alá.

A BASF közölte, hogy 2022-ben 6,8 és 7,2 milliárd euró közötti üzemi eredményre számít, de „kockázatot jelenthetnek az európai gázszállítások Oroszországból történő további korlátozása miatt a nagy európai telephelyeken bekövetkező termelésleállások”.

Az Európai Unió tagállamai július 26-án megállapodtak abban, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik gázigényüket az elmúlt öt év ezen időszakának átlagos fogyasztásához képest, amit az uniós államok saját maguk által választott intézkedésekkel érhetik el.

A Gazprom orosz energiaipari óriásvállalat július 25-én egy iparági felügyeleti szerv utasítására hivatkozva közölte, hogy szerdától napi 33 millió köbméterre csökken a Németországba az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül érkező gázmennyiség. Ez a fele a jelenlegi áramlásnak, amely már most is csak a normál kapacitás 40 százalékát teszi ki.

(Borítókép: MTI/AP/Michael Probst; MTI/AP/Markus Schreiber)