A keddi kamatmeghatározó ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásokat bőven felülmúlva 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, de azt bejelentették, hogy az egyhetes betéti kamat szintje ezzel valószínűen össze fog zárulni. Ez a mai ülésen beigazolódott.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk az MNB Monetáris Tanácsa a június 28-i kamatmeghatározó ülésén az előzetes várakozásokat felülmúlva 5,90 százalékról 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot és bejelentették, hogy az egyhetes betéti kamatról határozó mai ülésen az egyhetes betéti kamat szintje a jegybanki alapkamat szintjével össze fog zárulni. Ez be is igazolódott, ugyanis a mai ülésen az egyhetes betéti kamatot 50 bázisponttal 7,75 százalékra emelték az eddigi 7,25 százalékról. Igaz emellett a június 28-i kamatmeghatározó ülésen döntöttek arról is, hogy az egynapos betéti kamatot 7,25 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát pedig 10,25 százalékra növelik.
Az egyhetes betéti kamat szintje azért fontos, mert a piac ehhez igazodik, a banki hitelek árazásnál is ez a szint a mérvadó. Sokan nem beszélnek róla, azonban nem elhanyagolható tényező, hogy a döntéssel az MNB a kamatfolyosó két szélét is felfelé húzta, ami azért fontos, mert így lehetőség nyílik a későbbiek során 10,25 százalékra emelni az irányadó kamat szintjét. Az is kérdés, hogy mennyire kifizetődő a jövőre nézve a kétféle kamatszint fenntartása, hiszen jelenleg is szakadoznak az ellátási láncok, a gazdasági környezet a háborús infláció miatt pedig már így is elég bizonytalan.
Erre a döntésre hét elején még senki sem számított: legutóbb 2021 novemberében volt példa arra, hogy a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintje megegyezett. Ezt a radikális jegybanki lépést több tényező indokolta:
Jelenleg nem jósolható meg, mikorra várható az inflációs csúcs, így annak érdekében, hogy a hazai monetáris politikáért felelős jegybank kézben tudja tartani a dinamikusan emelkedő háborús inflációt, megerősített elköteleződését a folyamatos monetáris politikai szigorítás mellett. Mivel nyárra sem várható az emelkedő infláció mérséklődése, így az sem kizárható, hogy a jegybanki alapkamat 9-10 százalék környékén lesz az év végén.
A másik ok, hogy az eddigi kisebb kamatemelések nem váltották be az előzetes várakozásokat: az infláció változatlanul emelkedett, a forint euróval szembeni árfolyama történelmi negatív csúcsot ért el a hét elején. Ezek pedig indokolttá tették az eddigi gyakorlat megváltoztatását, ami így a két kamatszint szinkronba hozásával valósult meg.
A forint euróval szembeni gyenge teljesítménye is indokolttá tette a jegybank radikális lépését, hiszen a hét elején a forint 404 felett is járt. A június 28-i döntéssel egyértelművé vált az erősödés: 400 alá szorult az árfolyam a nagyarányú kamatemelés hatására. A mai döntés előtt a tőzsdenyitás pillanatában kicsivel volt a forint 394 alatt, ami után valamelyest gyengült 394 fölé, de miután kikerült a döntés az egyhetes betéti kamat 50 bázispontos emeléséről, visszaerősödött 393 alá. Igaz azóta valamelyest ismét gyengült a forint, de továbbra is 400 alatt ingadozik.
Habár ez a 404-es hét eleji adathoz képest jelentős javulásnak számít, hosszútávon arra kell számítani, hogy a forint árfolyama a korábban megszokottnál jóval magasabban fog stabilizálódni, amelyet döntően két dolog fűt: az egyik a háborús infláció, amely a háború elhúzódásával csak egyre magasabb lesz, a másik pedig az Európai Uniótól várt pénzek folyósításának elmaradása. Mivel Magyarország a háborús konfliktus közvetlen közelében van, így a többi háborúhoz közel elhelyezkedő országhoz hasonlóan jelentősen megugrott az infláció. Hazánkban azért nem olyan magas a ráta, mint például a balti államokban, mert az árstopok ezt megfékezik.
Az Európai Uniótól várt pénzek megérkezése igaz, nagyot erősítene a forint árfolyamán. Ezekből is beigazolódni látszik, hogy döntően nem a kamatszint befolyásolja jelenleg a forint árfolyamának alakulását, sokkal inkább a külső tényezők (háború, EU). Igaz, már a háború előtt tavaly ősz óta az energiaárak emelkedése gerjesztett egy óriási inflációs nyomást, de ezt az ukrajnai konfliktus erősítette fel, amellett, hogy folytatódott az energiaárak dinamikus emelkedése.
Ami a közeljövő várakozásait illeti, a kamatszinteket illetően nem lehetünk bizakodóak, ugyanis a mostan radikális emeléssel beállt 7,75 százalékos kamatszint az egyhetes betéti kamat és a jegybanki alapkamat esetében valószínűleg csak magasabb lesz. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a háború elhúzódásával, az inflációs nyomás fokozódásával, az energiaárak szárnyalásával, a forint gyengülésével és az uniós források meg nem érkezésével egyetemben a csökkenés nem reális a közeljövőben. Ezzel párhuzamosan pedig tovább fenn fog maradni a hatalmas bizonytalanság az áru- és pénzpiacokon is.
Korábban voltak olyan kormányzati intézkedések, amelyek fűtötték az inflációt, itt gondolok a minimálbér jelentős emelésére, az szja visszatérítésére, a rendvédelmi állomány hathavi bónuszára, valamint a februári 13. havi nyugdíjra, amelyek mintegy 1000 milliárdos növekmény jelentettek a háztartások jövedelmébe, ami fűtötte az inflációt és a fogyasztást is. A megnövekvő költségvetési bevételek is egy ideig fűtötték az inflációt, de ez a tendencia mára már alábbhagyott, hiszen a kormány prioritásként kezeli az idei 4,9 százalékos hiánycél betartását. A hangsúly azonban továbbra a külső tényezőkön lesz.
A fő kérdést az jelenti, hogy meddig fog elhúzódni a szomszédunkban zajló háború. A jelenlegi tudásunk alapján kevés az esélye annak, hogy őszig csillapodik a konfliktus, így pedig az őszi hónapokig be kell rendezkednünk a folyamatos kamatemelésekre, amelyek nem kizárt, hogy 10 százalék környékén fognak tetőzni. Ennek a magas szintnek a fokozatos csökkentéséhez pedig mindenképp szükség van a háború befejezésére és az inflációs nyomás csökkenésére.
Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben változatlanul figyelemmel követi, ha szükséges beavatkozik átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal az állampapírpiac stabilitásának érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások ugyanakkor a monetáris politikai irányultságra nem lesznek hatással.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ugyanakkor továbbra is elkötelezett a fenntarthatóság iránt, de ezt csak akkor képes biztosítani, amennyiben az infláció fenntartható módon nem stabilizálódik a jegybanki cél környékén, amihez jelenleg folyamatos kamatemelések szükségesek, amíg a külső tényezők nem csillapodnak.
Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
A forint gyengülése nem egyedi jelenség; a cseh korona és a zloty szintén veszít az értékéből. A piacok túlreakciója várhatóan enyhülni fog, különösen, ha a Fed kamatpolitikája is lazul, ami korrekciót eredményezhet – adott gyors értékelést a forint ma reggeli gyengülése kapcsán a Makronóm Intézet elemzője.
Az előrejelzések szerint nyílik az olló a gázolaj és a benzin ára között.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Legendás power metal zenekar érkezik Budapestre, hogy fennállásának 40. évét ünnepelje, méghozzá a Beast in Black társaságában.
A magyar női válogatott éppen a debreceni Főnix Csarnokban játszik, ahol a népszerű rockzenekar szokott év végi koncertet adni.
