Senki sem lát bele Putyin fejébe, de a szakértők szerint az ukrán invázió esetében sokkal többről van szó, mint egy „különleges katonai műveletről”, mint a demilitarizálásról és a denacifikálásról. Az EU sem véletlenül igyekszik segíteni az ukránok végső győzelmét.
A volt Szovjetunió tagállamai közül sokan büszkélkedhetnek hatalmas ásványkincsekkel. A Kaszpi-tenger környékén található a világ olajkészletének három százaléka és a világ földgázkészletének négy százaléka.
Mivel Európa nem rendelkezik ilyen adottságokkal (kivéve az északi-tengeri bányászatot és a hollandiai groningeni lelőhelyet), a gázt importálnia kell. A szovjet korszak jól kiépített infrastruktúrájának köszönhetően Oroszország természetes, meghatározó kereskedelmi partnerré vált, ami miatt egyes európai országokban már inkább a függőségről beszélnek.
A Kreml döntéshozóit nagyon aggasztaná, ha megjelenne valami más versenytárs,
amelyen keresztül az európai országok csökkenthetik Oroszországtól való függőségüket.
Közismert, hogy az orosz költségvetés számára az olaj- és gázértékesítésből származó bevételek a teljes bevétel 45 százalékát tették ki, amely arány idén jelentősen növekedhet. Az energiahordozók után az Európából befolyó pénz Oroszország szövetségi költségvetésének mintegy 33 százalékát teszi ki. A Bloomberg Economics szerint az energiahordozók utáni bevétel akár egyötödével meghaladhatja a 2021-es adatot.
Oroszország számára kellemetlen lehet, hogy elveszítsék a világ egyik legnagyobb nyersanyag-exportőri pozíciójukat. A novinky.cz weboldal emlékeztet arra, hogy Ukrajna területén mintegy 1,1 billió köbméter gáz található. A Nemzetközi Energiaügynökség még bátrabb, 5,4 billió köbméterre becsüli ezt a potenciált.
Külön érdekesség, hogy
a gazdag geológiai lelőhelyeket főleg ott igazolták, ahol az oroszok a legaktívabban hadakoznak.
A Kárpátok keleti lejtőin kívül, a Krím-félszigeten, az Azovi -tengeren és különösen a Dnyeper-Donyeck-árokban. Ez utóbbiban igazolták a fent említett 1,1 billió köbméter földgáz 80 százalékát.
Lehetséges ukrán gázlelőhelyek (Forrás Noviny.cz)
Jogos a lap felvetése, hogy Oroszországnak igazából nincs szüksége ukrán gázra. Ha azonban Ukrajna teret és lehetőséget kapna 5,4 billió köbméter potenciális lelőhelyének kiaknázására, Európa minden bizonnyal az első lenne a vásárlók sorában. Az Európai Unióval határos fekvése miatt Ukrajna tranzitország, így meg vannak a szükséges vezetékes csatlakozások Európába. Hatalmas gáztároló kapacitással is rendelkezik, amelyek jelenleg kihasználatlanok.
Így a potenciális ukrán szállítások Európába könnyen megfoszthatják Moszkvát egy létfontosságú bevételi forrástól.
2011 és 2013 között a kijevi kormány nyugati bányászati vállalatokat bízott meg, amelyek vizsgálták a fent említett térségekben rejlő lehetőségeket. Viszont nem sokáig maradtak Ukrajnában. 2014 februárjában Putyin elrendelte a Krím annektálását. Ezzel egy időben a nyugtalanság fokozódott Donbászon, ahol Oroszország a szakadárokat támogatta. Mindez egy háborúvá nőtt ki, amely a mai napig tart. Ukrajna innentől többé nem tekinthető stabil területnek, és a nyugati bányászok inkább visszavonultak. A lelőhelyek feltárása határozatlan időre megszakadt.
Külön érdekesség, hogy amikor az orosz erők 2014-ben elfoglalták a Krímet, lefoglalták a Naftogaz ukrán állami energiakonszern Fekete-tengeren működő leányvállalatait. A Kreml elkobozta ezeket a cégeket – több milliárd dollár értékű berendezéssel – és átadta őket a Gazprom orosz állami energiaóriásnak. Oroszország egyetlen csapással beszüntette Ukrajna tengeri olaj- és gázipari műveleteit, és megerősítette a sajátját.
Amikor az 1990-es évek végén Azerbajdzsán nyugati olajcégekkel közösen elhatározta, hogy a Kaszpi-tengeren lévő olajmezőitől olajvezetéket épít a törökországi Ceyhan kikötőhöz, azon töprengett, merre vezethetnék a vezetékek az orosz befolyás csökkentése érdekében. A választás Georgiára esett.
Az első olaj 2006 májusában érte el Törökországot. Az amerikaiak ezt követően döntöttek úgy, hogy honorálják Grúziát azzal, hogy támogatják az esetleges NATO-csatlakozásukat. 2008 augusztusában Oroszország inváziót indított Grúzia ellen, hogy elfoglalja Abházia és Dél-Oszétia szeparatista területeit. A NATO-álom hirtelen szertefoszlott a grúzokban.
A nyugati befektetések azonban nem lanyhultak, és 2018 óta működik a Transanatol Pipeline (TANAP), amely összeköti Európát az azerbajdzsáni gázzal. Az éves 10 milliárd köbméter gázkapacitásnál a teljes európai fogyasztás két százalékáról lehet csak beszélni, de így is lehetővé teszi az európai politikusok számára, hogy egy kicsit csökkentsék az oroszországi függőséget.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi ukrajnai agresszió része-e Putyin azon tervének, hogy megerősítse az oroszok energiadominanciáját, egyelőre nincs megcáfolhatatlan válasz.
Oroszország után Norvégia a legnagyobb gázszállítója Európának, 23 százalékos részesedéssel. Az északi állam bizonyított földgázkészlete körülbelül 1,43 billió köbméter. Ukrajna, ha beigazolódnának a benne rejlő lehetőségek, azonnal a sarkukra hágna a képességeivel, sőt messze megelőznék a norvégokat.
Oroszországnak tehát érdeke, hogy Ukrajna a jövőben ne váljon energiahatalommá.
Európának viszont középtávon kétségkívül kényelmesebb volna gázellátás tekintetében Ukrajnára hagyatkoznia, amely a háború miatt végzetes hitelcsapda felé halad, és a háború bármilyen kimenetele után is, kezelhetetlen tőkehiánnyal fog küzdeni.
Nem véletlenül mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, mikor kitűzték 2030-ra az összes orosz energiaimport megszüntetésének tervét, hogy „függetlenednünk kell az orosz olajtól, széntől és gáztól. Egyszerűen nem támaszkodhatunk egy olyan beszállítóra, aki kifejezetten fenyeget bennünket”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Már a TV2 Tények nevű humánpöcegödör is a Zelenszkijről rajzolt alkotásomon szörnyülködik.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
Hol a vége az őrületnek a világban?
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
A felcsúti edző ugyanakkor elvitte a balhét.
A sportoló szerint az aktivista tehetséges és jó a mozgása, ezért akár izgalmas meccs is lehetne a találkozóból.
