Nehezen térnek vissza a felbecsülhetetlen értékű festmények Oroszországba

Közismert az oroszok műkincsek iránti vonzalma, hatalmas gyűjteményük van kiemelkedő európai művészeti alkotásokból. Ezeket a műtárgyakat nem csak otthon pihentetik, így minden európai múzeumnak kölcsönzött műalkotás ünnep a művészetkedvelők számára. Az ilyen eseményektől azonban hosszú időre búcsút kell venni.

és amíg a háborúnak nincs vége, az Oroszországra kivetett szankciókat nem oldják fel, addig nem is lesznek kiállítások.

További problémaként azonban fennáll az is, hogy mi legyen azokkal a művekkel, amelyeket a háború előtt kölcsönöztek, és amelyeket vissza kellene szolgáltatni a múzeumoknak? Hihetetlenül nehézzé vált az ilyen műveletek logisztikája. A járatokat törölték, a közúti összeköttetések pedig nagyon megbízhatatlanok.

Ennek ellenére néhány művet sikerült visszaküldeni az oroszoknak. Áprilisban a korábban Japánba és Olaszországba kölcsönzött művek, köztük Tiziano és Picasso alkotásai Finnországon keresztül tértek vissza Oroszországba, igaz, nem minden probléma nélkül.

A Morozov testvérek híres gyűjteményének egy része, amely a Louis Vuitton Alapítvány párizsi székhelyén volt kölcsönben, szintén visszatért Oroszországba. A műalkotásokat Párizsból szállították teherautón.

Ezeken kívül még sok műalkotás Európában vagy Ázsiában rekedt, és további sorsa bizonytalan.

Oroszországban rekedt európai mesterek művei

Például a moszkvai francia nagykövetségen van jelenleg az a hat felbecsülhetetlen értékű 16. századi festmény, amit kölcsönöztek a Louvre-ból oroszországi kiállításra. Az egyik a reneszánsz egyik legnagyobb festőjének, Jean Clouet-nek I. Ferenc királyról készült portréja. Az oroszok által a Louvre -ból kölcsönzött gyűjtemény az értékes portré mellett több 17. századi pisztolyt is tartalmaz.

Tehát nemcsak az oroszok érintettek, az európai múzeumoknak is gondot okoz a háború kitörése előtt Oroszországba kölcsönadott művek visszaszerzése. Az oroszok azonban most nehezebb helyzetben vannak. Az orosz hatóságok szerint a háború kitörésekor 27 államba kölcsönöztek ki, mintegy 400 műtárgyat.

Számos európai intézmény kész visszaadni az orosz intézményektől kölcsönkapott műtárgyakat, és az oroszok több esetben már vissza is szerezték az állományukat. A Morozov testvérek gyűjteménye kapcsán is a gyűjtemény nagy részét visszaküldték Oroszországba, néhány festmény közülük azonban Franciaországban maradt. Kettő az orosz oligarchák, egy pedig az ukrajnai Dnyipropetrovszki Múzeum tulajdonában volt.

De problémát okozott a nemrég bezárt Fabergé tojáskiállítás a londoni Victoria and Albert Múzeumban.

Kazimir Malevics és Vaszilij Kandinszkij festményeinek nagy gyűjteménye is haza készült Szöulból Moszkvába, de a problémát a Dél-Koreából Oroszországba tartó járatok blokádja jelentette. A művek a raktárban rekedtek, és eddig senki sem talált megoldást erre a problémára.

Számos közelgő, orosz műtárgyakat bemutató kiállítást is töröltek Európa-szerte. Az oxfordi Ashmolean Múzeum bejelentette, hogy az orosz avantgárdistákat bemutató, évek óta tervezett nagyszabású kiállításra nem kerül sor. Rómában pedig nem rendezik meg azt a kiállítás, amelyen Pablo Picasso egy fiatal nőt ábrázoló, kiemelkedő portréját állították volna ki.