Luxuscikk lesz a kenyér az arab világban: pár hónapra elég liszt maradt egyes országokban

Bajban az arab gazdaságpolitikusok: nincs elég kenyér

Az ukrajnai háború azzal fenyeget, hogy a kenyér luxus lesz a Közel-Keleten, írják a Reuters szerzői. 

Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus, amely a világ búzakivitelének több mint negyedét érinti, 13 éves csúcsra emelte a világpiaci árakat, ami riadalmat keltett a közel-keleti országokban, amelyek a kenyérféléktől a kuszkuszig minden alapélelmiszert importra alapoznak.

„Számunkra már így is túl drága, így el sem tudom képzelni, mi lesz, ha az árak még tovább ugranak” – mondta a Thomson Reuters Foundationnek egy neve elhallgatását kérő férfi.

A libanoni vásárlók megpróbálták korán feltölteni kenyérkészleteiket, hogy elkerüljék a magasabb árakat, míg az egyiptomi pékek azt mondták, hogy már most is érzik a liszt drágulásának hatását.

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az ukrajnai háború élelmiszerárakra gyakorolt hatása további milliókat sodorhat élelmiszer szegénységbe, mondta Abeer Etefa, a WFP vezető regionális szóvivője.

A régió különösen érzékeny az alapvető élelmiszerek drágulására a nem megfelelő helyi termelés és a magas szegénységi ráta miatt, és az élelmiszerárak miatti harag táplálta már az arab tavasz 2011-es tüntetéseit is. A tüntetések előtt is jelentősen nőttek az élelmiszerárak a térségben.

Jemen, amely szinte teljes mértékben élelmiszerbehozataltól függ, a búza legalább 27 százaléka Ukrajnából, 8 százaléka pedig Oroszországból származik, nyilatkozták érintett vezetők a Reutersnek.

A hét éve tartó konfliktus tönkretette Jemen gazdaságát, gyengítette a foglalkoztatást és több mint kétszeresére emelte az élelmiszerárakat, így ma a 30 millió lakos több mint fele valószínűleg éhezik.

Tavaly év végén a finanszírozási hiányok miatt az Élelmezési Világprogram (WFP) ráadásul kénytelen volt csökkenteni a nyolcmillió jemeni lakosnak nyújtott segítséget, amivel egy fenyegető éhínségkatasztrófát kockáztatott.

és a kormány tisztviselői szorosan figyelik a konfliktust, szemmel tartva a helyi élelmiszerárakat.

A Világbank szerint Egyiptom 100 millió lakosának egyharmada már a COVID-19 járvány kitörése előtt is a szegénységi küszöb alatt élt, és az állam felső határt szab a kenyér árának, hogy az megfizethető legyen.

Mivel azonban a nemzetközi árak 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedtek, Moustafa Madbouly egyiptomi miniszterelnök február 16-án bejelentette, hogy

„Megerősítem, hogy (az emelést) alkalmazni fogjuk, de olyan módon, amellyel biztosítjuk, hogy a legrászorultabb embereket ne érje kár” – mondta Madbouly egy sajtótájékoztatón, további részletek közlése nélkül.

Az egyiptomi pékek már érezték a drágább liszt- és étolajellátás nyomását. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős napraforgóolaj-beszállítók is.

A 33 éves Husszein Bagoury, aki a főváros, Kairó keleti részén egy pékség tulajdonosa, azt mondta, hogy üzletét a liszt árának 50 százalékos megugrása és az étolaj árának kisebb mértékű emelkedése is nehéz helyzetbe hozta.

Próbálnak más forrásokat találni

Az élelmiszerárak további megugrásának kilátása megijesztette a vásárlókat Libanonban, ahol a 2019-ben kezdődött mély gazdasági válság és a valuta erőteljes leértékelődése miatt már most is sok alapvető árucikk elérhetetlenné vált emberek milliói számára.

Néhányan ezért próbálják feltölteni a készleteiket, arra számítva, hogy az árak az elkövetkező napokban emelkedni fognak.

A főváros lakói úgy nyilatoztak, hogy olyan érzésük van, mintha náluk lenne háború.

Amin Salam gazdasági miniszter egy február 25-i sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ország alternatív ellátási lehetőségeket fog vizsgálni az ukrajnai orosz invázió miatt, amely Libanon búzaimportjának mintegy 60 százalékát biztosítja.

Elmondta, hogy az országnak csak egyhavi szükségletre elegendő készletei vannak.

A bejrúti kikötőben 2020 augusztusában bekövetkezett pusztító robbanás ráadásul egy szomszédos gabonasiló-komplexumot is megsemmisített, az ország legnagyobb búza- és egyéb gabonaraktárát.

A pékségek pedig megszabják, hogy egy vásárló mennyi kenyeret vehet, írja a Reuters.

(Címlap: Az autópályán keresztbe álló teherautókkal akadályozzák a forgalmat a növekvő üzemanyagárak és a romló életminőség elleni tüntetésen Bejrút északi részén 2022. február 2-án. A három napig tartó tiltakozást a közúti szállítási szektor dolgozóit képviselő szakszervezetek szervezték. MTI/EPA/Vael Hamzeh.)