Kína semleges marad, de azért támogatni fogja Oroszországot az új hidegháborúban

Kínai vélemények szólnak arról, hogy Kína támogatni fogja Oroszország gazdaságát a lehetséges nyugati szankciók hatásaival szemben. Sőt, a megszólított elemzők szerint, Oroszország a több éves előkészületek után ki fogja bírni a nyugati szankciókat.

Szerintük

Már lépéseket is tett a javarészt Európába irányuló energiaexportjának diverzifikálására, és a kínai elemzők szerint, ennek folytatása a jelenlegi a globális energiahiány közepette nem fog különösebb nehézségekbe ütközni.  

Rendkívül alacsonynak tartják annak valószínűségét, hogy Oroszországot esetleg elvágnák a SWIFT fizetési rendszertől, amelyet a szankciócsomagok "nukleáris lehetőségének" nevezik.  Oroszország 2014 óta fejleszteti az SPFS nevű alternatív üzenetküldő rendszert, mint a SWIFT alternatíváját, amely a hírek szerint mára, belföldi fizetéseinek körülbelül egyötödét kezeli. Ennek a lépésnek hosszú és rövidtávú hatásairól már írtunk a Makronómon.

Ez a szankció megfoszthatja Oroszországot az energiaexportból származó bevételeinek 40 százalékától, de egyben összeomlással fenyegetné az európai energetikai rendszert.

Az elmúlt napokban sorban jelentették be a különböző súlyú és méretű szankciókat, amelynek hatására a globális részvények és a rubel is zuhanni kezdett. A kínai megfigyelők szerint

A szankciók első tétele nem irányult sem konkrét iparágakra, sem az orosz gazdaság magjára, így a hatásuk minimális.

A Biden-adminisztráció javasolta az új technológiák exporttilalmának kiterjesztését és az orosz vállalatok dollárhoz való jutásának akadályozását. A kínaiak szerint az Egyesült Államok esetleges új technológiai exporttilalma korlátozhatja az orosz katonai, űrhajózási és energiaszektor nyersanyag- és felszerelés-ellátását, azonban 2014 óta már a Nyugat feketelistára tette az orosz katonai és csúcstechnológiai vállalatokat. Így továbbra sem világos, hogy

Megfigyelők szerint Európa számára jelenleg lehetetlen lenne megszabadulni az orosz földgáztól való túlzott függéstől, tekintettel a tartós globális hiányra. Ez a képesség attól is függ, hogy az Egyesült Államok mennyire képes majd helyettesíteni Oroszország földgázexportját.  

A kínaiak már arról írnak, hogy Oroszország diverzifikációs erőfeszítéseket tesz az alternatív piacok feltárása érdekében. Növekszik a Kínába irányuló olaj és a földgáz exportja. Februárban a China National Petroleum Corp (CNPC) és az orosz Gazprom megállapodást írt alá az orosz Távol-Keletről származó gáz adásvételéről, amely szerint Oroszország évente 48 milliárd köbméterre emeli a Kínába irányuló gázexportot.

A fenti kínai véleményt alátámasztja a Kommerszant orosz lap is, amely pár napja adta hírül, hogy

Ez lehetőséget teremt Kínának, hogy csökkentse az Ausztráliából érkező szénexportot. Oroszország tavaly emelte az indiai exportját 40 millió tonnára. A teljes orosz szénexport jelenleg 214 millió tonna.