Brutális performansz: pufajkát, usánkát és gépfegyvert kapott a brüsszeli Horn Gyula-szobor (VIDEÓ)
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Kína egyelőre óvatosan nyilatkozik az orosz-ukrán konfliktus ügyében. Hivatalosan felszólították az összes felet, hogy folytassák a párbeszédet és a konzultációkat, és keressenek ésszerű megoldásokat. Az ország nem kívánja az egyik fél mellett sem letenni a garast, viszont a kínai sajtóban megjelentek érdekes vélemények is.
Wang Yi külügyminiszter telefonon beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, és kijelentette, Ukrajna kérdésében tartják magukat ahhoz az állásponthoz, hogy
A megszólított szakértő szerint a nyugati országokkal folytatott megbeszélések sorozata után Oroszország ráeszmélt, hogy a nyugati országok nem küldenek csapatokat Ukrajna biztonságának megóvására, csupán gazdasági szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben.
Li Yonghui, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Oroszország-kutatója szerint a „köztársaságok” Oroszország általi elismerése kulcsfontosságú lépés a NATO keleti terjeszkedésének megakadályozásában. Oroszország és a NATO közötti katonai konfrontáció valószínűleg hosszú távra elnyúlik, így feszültebb biztonsági helyzet alakul ki Európában.
A kínai Global Times portál kiemeli, hogy Kína szoros stratégiai kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de
és sürgeti a feleket, hogy a helyzetet tárgyalásokon keresztül kezeljék. Igazságtalannak tartanák bármely fél hibáztatását, mivel a helyzet súlyosbodásának részese volt a NATO agresszív terjeszkedése, amely konkrét biztonsági fenyegetést jelentett Oroszország számára.
Általában a kínai közvélemény negatívan ítéli meg a NATO-t és Kína álláspontja nem egyezik a Nyugat álláspontjával. Ebbe belejátszik egyrészt a jugoszláv háborúban a belgrádi kínai követség bombázása, melynek során meghalt három kínai újságíró, másrészt az utóbbi évek eseményei, ahogy az USA hasonló nyomást helyez Kínára az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
Yang Jin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia alatt működő Orosz Intézet munkatársa szerint, ha a 2015-ös minszki megállapodásokat maradéktalanul végrehajtották volna, Oroszország nem aggódna amiatt, hogy Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz.
Arra is kitérnek, hogy Ukrajna korábban virágzó európai ország volt, de helyzete a hanyatló gazdaság és a romló biztonság miatt egyre nehezebbé válik, sőt területeket veszít. Ennek egyik fő oka az, hogy az elmúlt években, az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontáció közepette az ukrán politikusok rossz stratégiát választottak. Az mindenképpen tragédiához vezet, ha az Oroszország és a Nyugat között elhelyezkedő ország valamelyik fél pártjára áll, és ellenséges lesz a másik oldallal szemben.
így Kína mindenképpen semleges marad és megtartja a szuverén államok területi integritásával kapcsolatos elveit.
Mindenesetre a kínai ukrajnai nagykövetség emlékeztette a kínai állampolgárokat és a kínai finanszírozású ukrajnai vállalkozásokat, hogy figyeljenek a helyi biztonsági intézkedésekre, és ne menjenek az instabil régiókba.
Kínai szakértők szerint, a teljes háború továbbra sem valószínű, mivel a hadműveletek fokozásával a helyzet kikerülhetne az irányítás alól. Arra számítanak, hogy az ukrajnai változó geopolitikai helyzet miatt, az USA a jövőben több forrást fog elhelyezni Európába, mint az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
Ez a kijelentés visszatükrözi a lengyel szakértők véleményét, amelyről nem rég írtunk a Makronómon.