Csúnyán kudarcot vallott Putyinék támadása, páncélostemető lett a frontvonal (VIDEÓ)
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
Witold M. Orłowski a lengyel Rzecspospolita hasábjain próbálta megfejteni Putyin titkát, cselekedeteinek mozgatórugóit. Amúgy is nehéz eldönteni, hogy mit is akar Vlagyimir Vlagyimirovics: visszavezetni Ukrajnát az orosz anyácskához, kockáztatva akár egy konfliktust a Nyugattal, vagy csak úgy tesz, mintha az Egyesült Államok és a NATO engedményeiről tárgyalna? Esetleg olyan szerencsejátékot játszik, amely felhajtja az olaj- és gázárakat, hogy dollár milliárdokkal töltse meg az orosz kincstárat? A lengyel szerző iránymutatásként három számot javasol.
Orłowski szerint az első szám, ami megmagyarázhatja Putyin viselkedését, az a 87-es. Ma a kőolaj hordónkénti ára 87 dollár, hét év óta nem volt ilyen magas. Az árak megháromszorozódtak a 2020 közepén tapasztalt mélyponthoz képest, és a viszonylag magas olaj- és gázárak lehetővé tették Oroszország devizatartalékainak újjáépítését, emellett megijesztették az európai fogyasztókat, akik egy nagy energiaválság küszöbén találták magukat.
Korábban az agresszív orosz fellépéseket ösztönözhette a magas olajár: az 1979 végén megugró olajárak – a második olajsokk hatására – például röviddel megelőzték az afganisztáni beavatkozást, a 2008 nyarán megfigyelt, a történelem legmagasabbnak számító olajárait pedig tekinthetjük a Georgia elleni támadás előjátékának.
Csupán 0,9 százalék: a Krím annektálása és a nyugati szankciók bevezetése óta, évente csak ennyivel nőtt átlagosan az orosz GDP. A szám egészen addig nem tűnik ijesztőnek, amíg nem idézzük fel, hogy Putyin uralkodásának első kilenc évében a növekedés elérte az évi 7 százalékot. Ez hozzájárult ahhoz, hogy 2008-ban az elnök támogatottsága, 50 százalékról 90 százalékra emelkedjen.
Az ezt követő évek gazdasági gondjai ugyan 60 százalékra csökkentették a népszerűségét, de a Krím annektálása helyreállította támogatottságát, csaknem 90 százalékra. Viszont ez mára ismét 50 százalék környékére esett vissza.
Mit tehet most Putyin? A lengyel szerző szerint,
Vlagyimir Putyin idén lesz 69 éves. És hiába az orosz média által fenntartott szuperhős képe, a tigrisvadászatról és a felbotoxolt arcáról készült fotók ellenére kétségtelenül öregszik. Saját ereje és fittsége visszatükrözi Oroszország erejét és eredményességét, ezért a
latolgatja Orłowski.
Összegezve, veszélyes Putyin helyzete, de nem reménytelen. Hiszen a kultikus elnöki posztra az amerikaiak is egy meglehetősen idős úriembert választottak meg.
aki néha még azt is elfelejti, hogy ő az elnök és akiben Amerika bizalma súlyosan megingott egy év alatt
Kicsit hasonlít ez a helyzet 1962-re, amikor a szovjet főtitkár, Nyikita Hruscsov (aki akkor pár hónap híján volt 69 éves) úgy döntött, hogy könnyedén megnyerheti az idegek háborúját az új amerikai elnökkel, a fiatal és tapasztalatlan John F. Kennedyvel szemben. Nem nyert, annak ellenére, hogy a világ több napig a nukleáris holokauszt küszöbén állt.
Orłowski az említett számok közül talán a harmadikat tartja a legfontosabbnak. És éppen ezért nem lehet tudni, meddig hajlandó Putyin elmenni. Mert, ahogy írja,