Lengyelország nélkül lehetetlen formálni az Európai Unió jövőjét – jelentette ki Armin Laschet, a német Kereszténydemokrata Unió kancellárjelöltje a német megszállók elleni varsói felkelés 77. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje kétnapos, az 1944-es varsói felkelés évfordulója kapcsán szervezett varsói látogatása során, szombat este szólalt fel a felkelésben részt vevő cserkészek emlékművénél szervezett megemlékezésen.
Beszédében Laschet elmagyarázta, lengyelországi látogatását miért tartja fontosnak a szeptember 26-án esedékes német parlamenti választást megelőző kampány hajrájában. Felidézte a Szolidaritás független szakszervezet hatását ifjúkori döntéseire, és kijelentette, „Európa nem lenne szabad Lengyelország és II. János Pál pápa nélkül”.
A kancellárjelölt aláhúzta a varsói felkelés emlékezete megőrzésének jelentőségét is, e vonatkozásban megemlítette a második világháború lengyel áldozatainak Berlinben létesítendő emlékművet.
Laschet a látogatása alkalmából interjút adott a Rzeczpospolita lengyel napilapnak. A hétfőn megjelenő terjedelmes beszélgetés szombaton publikált részletében aláhúzta: Németország jövőbeli politikáját meghatározza a második világháborúért vállalt felelősség.
E felelősség tudatát a német politikus a háborús károkért Lengyelországnak járó, Varsó szerint még mindig kiegyenlítetlen kártérítésre vonatkozó kérdésre válaszolva is aláhúzta. Egyúttal hangsúlyozta: a kártérítés kérdése „a múltban véglegesen elrendeződött a kölcsönös megállapodás révén”.
A Laschet által említett megállapodást 1953-ban a lengyel részről az akkori kommunista kormányzat kötötte, a jelenlegi varsói vezetés ezt érvénytelennek tartja.
A német politikus úgy látta:
A kancellárjelölt szombaton több évfordulós megemlékezésen is jelen volt Varsóban, vasárnap pedig a fővárosi Powazki katonai temetőben Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt részt vesz a központi ceremónián, amelyet a felkelés kitörésének órájában, 17 órakor tartottak.
A varsói felkelést 70. évvel ezelőtt, 1944. augusztus 1-jén robbantotta ki a Honi Hadsereg, a londoni lengyel emigráns kormány fegyveres szervezete. A szovjet Vörös Hadsereg nem sietett a német megszállás ellen felkelők segítségére, így a véres küzdelem két hónap után elbukott.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Pool/Filip Singer)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
