Stella McCartney bemutatta első, új műbőr ruhadarabját; A Mylo's Unleather-t. A ruha, egy kétrészes, mellényes felső és nadrág, újrahasznosított nejlon paneleket használ, amelyek a Mylo paneljeihez vannak rögzítve. Az elkészített szett egy lépés a fenntartható divat egy teljesen új világába. Az érdeklődő divatőrülteknek még várniuk kell ugyanis a kollekció első darabja még nem megvásárolhatóak. Első körben egyfajta iránymutatásként szolgál, mely rávilágít arra az útra, amelyre McCartney a közeljövőben haladni szeretne a termékeivel.
A Bolt Threads nevű kaliforniai startup gombafonalak segítségével készít műbőr anyagot, mely alkalmas ruhák és kiegészítők gyártásához. A gombák gyökereit behálózó úgynevezett micélium anyagát feldolgozva alkotják meg az új terméket, a Mylot.
Az állati alapanyagokból, mint bőrből készült darabok alkalmatlanok egyes vallási csoportok, valamint vegánok és vegetáriánusok számára. Évtizedek óta a vállalatok mesterséges helyettesítőket állítanak elő, amelyek felhasználhatók a divat, a kiegészítők és a felületek burkolásához - ideértve az autó belső terét, a bútorokat és a könyvkötéseket is. Ez a folyamat a környezetre gyakorolt hatásai miatt, az utóbbi években nagy figyelmet kapott, mivel a műbőr legtöbb formája kőolaj-finomításból származó műanyagból készül.
A micélium-feldolgozás feleakkora vízhasználattal jár, mint a pamutgyártás, valamint jóval környezettudatosabb és gyorsabb például a marhabőr-feldolgozási folyamatánál is.
Elsőkörben a nagy vállalatok a gombafonal gyártását együttműködve fogják végezni, mert így sokkal kifizetődőbb és hosszú távon működtethető.
A Hermés eközben egy másik, hasonló területen tevékenykedő céggel, a MycoWorks-szel dolgozik együtt a bőr saját alternatívájának kidolgozásán, amelyet Rishinek hívnak. Ebből a partnerségből már elkészült egy luxus poggyász, a Victoria Bag, amelyet valószínűleg csak kevesen engedhetnek meg maguknak.
Remélhetőleg az új környezetbarát anyagok használata egyre szélesebb körben terjednek el, és annyira optimalizálják az árakat, hogy a hétköznapi ember gardróbjába is hamarosan eljuthat. A ruhaipar az egyik legkárosabb iparág mind közül. Bár számos márka dolgozik az alternatív megoldások alkalmazásán, mégis a tömeges gyártási technológiáknak és a végfelhasználói attitűdnek egyelőre van hová fejlődniük.
A cikk szerzője: Szalga Bogi
Bár minden mindennel összefügg, arra azért nem gondoltunk, hogy a divat előrevetítheti a gazdaság jövőbeli alakulását. Ehhez egy közgazdászprofesszor bejegyzését kellett felfedezni, igaz, írását maga is meglehetősen maszkulinnak tartotta, remélve feminista olvasói megbocsátását.
Tündökölt a magyar modell a párizsi divathéten.
Báli ruhák, díszmagyarok, hétköznapi viseletek és kortárs megfelelőik is szerepelnek a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum nemrég nyílt tárlatán: a Divat & dualizmusból az is kiderül, hogyan és mikor született meg a modern, kényelmes öltözködés. A kurátor Szatmári Judit Annát, a budapesti Kiscelli Múzeum gyűjteményvezető-muzeológusát kérdeztük.
Párizs tényleg a divat fővárosa? Jules Koundé extravagáns szettet villantott.
A magyar válogatott focistái rögtönzött divatbemutatót tartottak. A csapatkapitány egyelőre nem mutatkozott.
Nincs pontos adat arról, hogy mennyi ruhadarab marad eladatlanul a raktárakban, amelyeket szeméttelepre vagy megsemmisítésre kell szállítani, de egyes becslések szerint az évente készült ruhák 40 százalékát, mintegy 60 milliárd ruhadarabot nem tudnak eladni. Ezek a darabok teljesen feleslegesen növelik a divatipar amúgy is magas szénlábnyomát.
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből.
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
