Elemzők: Megfelel a piaci várakozásoknak a változatlan alapkamat

A keddi kamatdöntő ülés az alapkamatot 0,6 százalékon tartotta, az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamat 1,85 százalék maradt.

A K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a monetáris feltételek szempontjából meghatározó egyhetes betéti kamatot emelte ki, amely szeptember óta áll 0,75 százalékon. Németh Dávid szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy az alapkamat mellett ez is tartósan a mostani szintjén maradhat, noha a jegybank korábbi üzenetei alapján átmenetinek tűnhetett. Ezt támasztják alá a jegybanki közlemények is, amelyek egyre kevésbé hangsúlyozzák a lefelé mutató inflációs kockázatokat – tette hozzá.

A Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az infláció 2,7 százalék maradt, a maginfláció sem módosult jelentősen, és várhatóan a következő hónapokban sem lesz jelentős változás. Suppan Gergely szerint az infláció 2021 elején a 3 százalékos célérték alatt maradhat, legfeljebb áprilisban jöhet átmenti emelkedés a bázishatás miatt, és várhatóan a következő két-három évben sem indokol majd jegybanki szigorítást.

A szakértő szerint az MNB várhatóan nem konvencionális intézkedésekkel fogja támogatni a gazdaság kilábalását. 2020 végén már ennek megfelelően emelte az állampapír-vásárlás, és az NHP Plusz keretösszegét, valamint bővítette a Növekedési kötvény programot. Suppan Gergely megjegyezte, hogy a jegybankok világszerte az MNB-hez hasonlóan intézkednek a járvány kitörése óta. A kamatok szinte mindenütt csökkentek, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig azt is jelezte, hogy 2023-ig nem tervez változást.

Az Equilor Befektetési Zrt. vezetője is alacsony inflációra számít. Varga Zoltán szerint csak akkor várható emelkedés, ha a második negyedévben enyhíteni lehet a korlátozásokat, és megjelennek a korábban elhalasztott áremelések, a nemzetközi hatások, és

Az elemző úgy véli, hogy a jegybanki toleranciasávot nem lépi át az éves infláció, de évközben lehetnek nagyobb kilengések.

A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője azt írta, hogy a jegybank a forintárfolyam és az inflációs folyamatok miatt lazítani nem tud, szigorítani pedig a válság miatt nem lehet. Regős Gábor ezt követően sem számít a monetáris kondíciók változtatására, legfeljebb akkor, ha az infláció vagy a valutaárfolyam nem a várakozásoknak megfelelően alakul.

(MTI)