A Világbank idei Poverty and Shared Prosperity Report című jelentéséből kiderül, hogy 2017-ben nagyjából százezer magyar élhetett mélyszegénységben. 2008 és 2017 között egyébként majdnem egymillióval csökkent a szegénységben élő magyarok száma, amit az azóta bekövetkezett rekordütemű bérnövekedés csökkenthetett tovább. Ha ez nem lenne elég, a koronaválságban továbbra is a negyedik legalacsonyabb a magyar munkanélküliség az egész unióban.
A Poverty and Shared Prosperity Report a Világbank által évente publikált jelentés, melynek célja megvizsgálni és bemutatni a globális szegénységre és a jólétre vonatkozó legfrissebb és legpontosabb becsléseket.
A 2020-as jelentés a koronavírus-járvány vonatkozásában is vizsgálta a szegénység alakulását az egyes régiókban.
Az elemzés főbb megállapításai a következők.
– A jelentés a koronavírus-járvány következtében mélyszegénységbe zuhant emberek számát 88 és 115 millió közé becsüli, ők naponta kevesebb, mint 1,9 dollárból élnek meg. Az új szegények 63 százaléka Dél-Ázsiában jelenik majd meg.
– Európában és Közép-Ázsiában a vidéki népesség a teljes népesség közel 40 százaléka, ugyanakkor
a vidéki szegénység a teljes szegénység 75 százaléka.
(A jelentés nem kezeli külön Európát, hanem Közép-Ázsiával együtt szerepelteti.)
– Az európai és a közép-ázsiai szegénységben élők megközelítőleg 35 százaléka 14 évnél fiatalabb. 20 százaléka a 15 és 24 év közötti korcsoportba sorolható be.
– A szegénységben élők több mint 70 százaléka rendelkezik középiskolai végzettséggel az Európa és Közép-Ázsia régióban, világszinten ez az érték kevesebb, mint 20 százalék.
– A háborús konfliktusok is jelentős mértékben növelik a szegények a számát: 2015 és 2018 között Közel-Keleten és Észak-Afrikában 3,8 százalékról 7,2 százalékra nőtt a mélyszegénységben élők száma, amelynek oka elsősorban a szíriai és a jemeni konfliktus.
– A klímaváltozások hatásainak következtében 2030-ra várhatóan további 132 millió ember fog szegénységbe süllyedni.
Magyarországon alacsony a mélyszegénység
Magyarország viszonylag jól szerepel a Világbank-féle mélyszegénységi mutató tekintetében. Hazánk esetében a legfrissebb, 2017-es adatok alapján látható, hogy a mélyszegénységben élők aránya (azok, akik napi kevesebb, mint 1,9 dollárból élnek) 0,6 százalék a teljes népességhez viszonyítva.
Világszinten e szegénységi mutató értéke a magyarnak a többszöröse, 2,9 százalék,
az európai és közép-ázsiai régióban 1,3 százalék.
Magyarországon alacsonyabb a szegénység, mint Romániában (3,1 százalék), Szlovákiában (1,3 százalék), Spanyolországban (0,7 százalék), Olaszországban (1,4 százalék) vagy Görögországban (0,9 százalék).
Ugyanakkor a 2016-os kínai városi szegénységi ráta már alacsonyabb, mint a magyar, illetve már Csehországban is nulla százalékos a szegénységi ráta, ez pedig további célokat jelölhet ki az egyébként jól teljesítő hazai jövedelempolitika számára.
A számokkal harcol a balliberális közgazdász
A számok tükrében viszont teljes mértékben gazdasági álhírnek tekinthető Róna Péter – ő az a magyar közgazdász-jogász, aki az LMP-nek is írt programot és arról is elhíresült, hogy szerinte „a Jobbik antiszemita, rasszista görcsei bizonyos korlátok között kezelhetőek” – állítása, miszerint „a magyar lakosság legalább harmada, 3 millió ember az év végére már mély nyomorban fog élni”.
A magyar munkanélküliség a válság ellenére is az egyik legalacsonyabb az unióban
és az idézett nemzetközi felmérések szerint 0,6 százalék élt mélyszegénységben 2017-ben (azóta történelmi ütemű bérrobbanás történt az országban, tehát a helyzet csak tovább javult), ami azt jelentette, hogy ekkor százezer ember tartozott ebbe a kategóriába. Eközben az elmúlt években a szegénységi mutatók tovább javultak.
Sőt, épphogy 2010-ben élt hárommillió magyar a szegénységi küszöb alatt.
Mint azt az Állami Számvevőszék elemzése kimutatta, 2008 és 2017 között 908 ezerrel csökkent a szegénységben élők száma, ami jelentősen meghaladta a 2020-ra vonatkozó nemzeti vállalásban szereplő 450 ezret.
A teljes népesség 18,9 százalékát, 1 millió 813 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2018-ban, ami a 2008. évi értékhez képest – az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban vállalt 5 százalékpont helyett – 9,4 százalékpontos csökkenést jelentett az ÁSZ szerint.
De ez a népesség sem „szegény”, bár van kockázata annak, hogy szegénnyé válik – persze e réteg létszáma is messze elmarad Róna Péter számításaitól. A legkülönfélébb szegénységi mutatók egyértelmű csökkenő tendenciáját mutattuk be ebben a cikkben is.
Mellékes megjegyzésünk, hogy Róna szerint „folytatódik a magyar társadalomban a gazdagok és a szegények közötti olló további kinyílása”. Épp a Makronóm idézte a világ legnevesebb egyenlőtlenségkutatója, Branko Milanovic számításait, amelyek szerint az orbáni gazdaságpolitika a magyar társadalom legszegényebb jövedelmi tizedeinek reáljövedelmét növelte a gazdagokénál sokkal nagyobb mértékben, így nem az egyenlőtlenségek növelésének irányába hat.
A friss Világbank-jelentés tartalmaz is erről egy érdekességet: megmutatja, hogy a társadalom alsó 40 százalékának, a szegényebb részénének mennyivel nőtt a reáljövedelme.
2012 és 2017 között éves átlagban az egy főre jutó jövedelem a magyar alsóbb 40 százalék esetében jobban nőtt (4,84 százalék), mint a medián (4,49 százalék) vagy a teljes népesség körében mért növekedés (4,6 százalék). Ez a szám magasabb, mint az elemzésben szereplő bármely fejlett nyugati ország esetében.
A Világbank tehát igazolta, hogy a 2010 utáni magyar politika hatására a társadalom szegényebb felének jövedelmei jobban nőttek, mint a többieké.
Ezt nevezik egyébként inkluzív, bevonó növekedésnek: a WEF szerint e téren Magyarország a feltörekvő országok között kiválóan teljesít. A felemelkedő gazdaságok között 74 országból a második helyen végzett Magyarország a Világgazdasági Fórum legújabb kutatásában, amely azt vizsgálta, hogy mennyire inkluzív (bevonó) a gazdasági növekedés. A rangsor azt elemzi, hogy a társadalom egésze, vagy csak egy szűk elit jár-e jól a növekedéssel, részletek Oláh Dániel elemzésében olvashatók.
Megjegyzendő, hogy az eurózóna-tag Szlovákiában a 2012-2017 közötti időszakban a jövedelmek csökkentek, az alsóbb 40 százalék esetében 0,58 százalékkal, ami kirívóan gyenge teljesítmény a térségünkben, ahol jellemzően minden országban komolyabban nőttek a jövedelmek.
A szlovák szegénységi index a magyar duplája
A jelentés 3 dimenzió (jövedelem, iskolázottság, általános infrastruktúrához való hozzáférés) mentén összeállított egy szegénységi indexet, amely 2017-ben Magyarország esetében 0,7 százalék volt, míg Ausztria (0,3), Németország (0,1), Franciaország (1,6) és Szlovákia (1,5) esetében is ennél magasabb.
Magyarország esetében a Világbank szerint az oktatási depriváció nulla százalékos, míg Németországban 0,3 százalék, Hollandiában 1,1 százalék. Magyarország ebben a csehekkel azonos szinten áll, vezetve a régiót. Akkor deprivált egy háztartás képzettséget tekintve, ha abban egy ember sem fejezte be az alapfokú képzést. Ilyen háztartásból arányaiban többet találunk ezen országokban, mint Magyarországon.
A higiéniát és az ivóvizet tekintve a hazai háztartások 3,8 illetve 3,6 százaléka deprivált. Németországban vagy az ivóvízben szegényebb Izraelben ez ugyanakkor minden kategóriában nulla, szinte minden lakos hozzáfér ezekhez a javakhoz. Érdekesség, hogy
Romániában a higiéniai depriváció 21,6 százalékos, ami majdnem duplája a perui szintnek
és már-már közelíti Ruandát.
A hárommillió nyomorgót a hazai balliberális közgazdászok a jelek szerint egyelőre rossz országban keresik – hazánkban a szegények száma egy évtized alatt közel egymillió fővel csökkent.
(Címlapkép: MTI Fotó: Soós Lajos)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Nemrég még azzal volt tele a brüsszeli lap, hogy Románia jobb hazánknál, most meg már arról szól a fáma, hogy miért volt dühös a román átlagszavazó.
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
A kritikusok szerint ez a díj ismét politikai döntés eredménye, nem a tudományos eredmények elismerése.
Az alternatív élelmiszer sárból, vízből margarinból és sóból készül.
Az Euractiv számolt be a helyzetről, térségünk és nyugati országok is érintettek.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
