A cseh költségvetés idei hiánya a koronavírus-járvány következményei miatt meg fogja haladni a százmilliárd koronát, közölte Alena Schillerová cseh pénzügyminiszter pénteken Prágában. A parlament által jóváhagyott idei hiány 40 milliárd korona.
A cseh pénzügyi tárca már csütörtökön jelezte, hogy a tervezett költségvetési hiány a kialakult helyzetben nem tartható, és várhatóan több tíz milliárd koronával nagyobb lesz. A minisztérium azt ígéri, hogy a költségvetés módosításának tervezetét napokon belül a kormány elé terjeszti.
„A kiindulási pozíciónk jó. Ennek ellenére olyan hatalmas kiadások lesznek, és olyan nagy lesz a bevételkiesés, hogy módosítani kell a költségvetést. Állandóan számolunk, és már most biztos, hogy a hiány meg fogja haladni a 100 milliárd koronát” – nyilatkozta Schillerová a közszolgálati hírtelevíziónak (CT24).
A cseh költségvetés hiánya legutóbb 2012-en haladta meg a 100 milliárd koronát, 101 milliárd volt.
A legmagasabb költségvetési hiányt 2009-ben mutatták ki, amikor a világgazdasági válság következményeként 192 milliárd koronára nőtt.
Alena Schillerová azt mondta, hogy a hiányt állami értékpapírok kibocsátásával tervezik fedezni. Gazdasági és pénzügyi szakértők szerint tekintettel a cseh gazdaság állapotára és kitűnő rating-besorolására Prága ezt nagyobb gond nélkül megengedheti magának.
„Annak ellenére is, hogy az idei hiány a GDP néhány százaléka lesz, a többi európai országgal összevetve Csehország közadóssága nagyon alacsony. Csehország számára így nem lesz probléma pénzhez jutni” – vélte Jakub Seidler, az ING Bank vezető gazdasági szakértője.
Hasonló álláspontra jutott pénteken Prágában az Állami Költségvetési Tanács is.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A legtöbb nyugat-európai országban már nem dívik a Willkommenskultur, a nyitott gondokodást felváltotta a hűvös pragmatizmus.
Sőt, a jobboldallal riogatják a brüsszeli fősodort.
Nem folyik már az orosz olaj.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
