A betegségeink megelőzését segítheti a világon egyedülálló magyar egészségügyi adatvagyon

Egészséges munkaerő, egészséges gazdaság

Varga Mihály az állami támogatások folytatását ígérte az ágazat szereplőinek, tekintettel a gyógyszeripari innovációk időigényességére és magas költségeire.

Hangsúlyozta, hogy a gyógyszergyártás adja a magyar bruttó hazai termék 6 százalékát, valamint a kutatási és fejlesztési ráfordítások ötödét, innovációi pedig jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság versenyképességéhez. Utóbbi a tudásalapú gazdaság korszakában egyre kevésbé függ az ország adottságaitól, fölértékelődik viszont az új megoldások hatékony alkalmazása, valamint a kutatási-fejlesztési képességek összehangolása és kihasználása – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészség az egyén életminőségét és a társadalom jövedelemtermelő képességet egyaránt meghatározza. Nemzetközi becslésekre hivatkozva megjegyezte, hogy a munkával összefüggő betegségek költségei elérhetik a GDP 4 százalékát is. Az egészséges munkaerő a fenntartható növekedés alapja, a kormány ezért fontosnak tartja az egészségtudatosság népszerűsítését, a gazdasági eredmények pedig kedveznek az egészségtudatos beruházásoknak – mondta.

Varga Mihály közölte, hogy a kormány a világgazdaság lassulására stabil államháztartással, a vállalatok gazdálkodási környezetének javításával, a versenyképességet javító befektetések ösztönzésével válaszol. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság az idei évben 4,6 százalék körül nőhet.

2010 előtt adósságból növekedett a gazdaság

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a gazdasági kilátásokhoz hozzáfűzte, hogy Magyarországon 1970-től 2011-ig nem volt gazdasági fejlődés az államadósság vagy a külső tartozás növekedése nélkül.

György László a versenyképességi fordulatot az energiabiztonság erősítésétől, korszerű víz- és hulladékgazdálkodás kiépítésétől, az innovációs rendszer fejlesztésétől, a közlekedési infrastruktúra bővítésétől, felnőtt- és szakképzés átalakításától, a magyar kreatívipari stratégiától, és a digitális alapinfrastruktúra megteremtésétől várja. Utóbbi része az egységes egészségügyi szolgáltató tér is, míg az innovációs rendszer pedig az egészségipar jövőjét határozhatja meg – tette hozzá. Várakozása szerint a társadalombiztosításban keletkező adatvagyon hatékony felhasználása hozzájárulhat az egészségmegőrzéshez, a betegségek megelőzéséhez.

György László szerint mára számos eszköz vesz minket körül, amelyek hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez. „Szinte mindannyiunk zsebében lapul egy okostelefon, ami méri, hogy elegendő lépést tettünk-e meg a nap során, elég vizet és kalóriát vittünk-e be a jó közérzethez. Már a nagyközönség számára is elérhetőek azok az okosórák, amelyek a távolból mérik idősödő szüleink pulzusát és jeleznek, ha baj van. Applikációkon keresztül pedig még azt is látjuk, hogy gyermekünk eleget aludt-e éjszaka, és gondoskodhatunk róla, hogy a telefon akkor ébressze őket, amikor az élettanilag a leginkább előnyös számukra”.

Hozzátette, hogy a nagy mennyiségű keletkező adat előnye, hogy segítségükkel képesek vagyunk előre jelezni a betegségek kialakulásának esélyét, még azelőtt észlelni akár a rák kialakulását, hogy azt az orvosok kimutatnák, vagy még éppen időben változtatni rossz szokásainkon a technológia segítségével.

Magyarországon emellett

és kedvező irányba mozdítható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladata, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér fejlesztésével mindezt a lakosság javára fordítsa az életminőség javítása és az egészségmegőrzés érdekében.

A tőkehiányt orvosolni kell

Az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy a héten elkezdődött az egészségipari startégia közigazgatási egyeztetése. Lengyel Györgyi ismertette, hogy a tervek szerint növelni kell az ágazatban a hozzáadott értéket, erősíteni kell az egészségipari kis- és közepes vállalatokat, ki kell jelölni a legfontosabb fejlesztési területeket, ösztönözni kell technológiaváltást. A magyar gyógyszeripar kutatási-fejlesztési hagyományai erősek, a gyártók rugalmasak és együttműködőek, de tőkehiányosak – tette hozzá.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese jelentős kihívásnak nevezte az új, ám a korábbiaknál sokkal drágább gyógyszerek támogatását. A betegek kisebb részét kell a támogatások túlnyomó hányadával segíteni, és több százan vannak, akik több százmillió forintos készítményekre szorulnak – közölte Bidló Judit. Véleménye szerint a finanszírozás akkor tartható fönn, ha csak a valóban hatékony innovációkra terjed ki.

Tarnai Judit, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese úgy látja, hogy a gyógyszeripar új technológiái egyre összetettebb készítményeket állítanak elő, a gyógyszerekhez pedig gyorsabban akarnak hozzájutni a fogyasztók. Ezzel párhuzamosan a hatósági szerepkör is szélesedik, nem szorítkozhat csupán ellenőrzésre és engedélyezésre, támogatnia kell a fejlesztéseket is – mondta.

Globális cég, magyar központtal

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint a magyar gyógyszeripar beágyazódott a globális gazdaságba, de továbbra is belföldön alkot stratégiát és hoz döntéseket, nyereségét Magyarországra forgatja vissza. Orbán Gábor indokolatlannak nevezte egyes külföldi készítmények térnyerését, hangsúlyozva, hogy a magyar gyártók bevételei jelentős mértékben járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Hozzátette, hogy a gyógyszeripari újítások akkor értékesek igazán Magyarország számára, ha itthon hasznosulhatnak.

Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke együttműködést sürgetett a gyógyszeripari vállalatok, az orvostársadalom, az egyetemek, a gyógyszerellátók, a hatóságok és a döntéshozók között. A 18 magyar gyógyszergyár – mint fogalmazott – túlélte a szocializmust, a rendszerváltást, a privatizációt, a magyar gyógyszereket a világ csaknem száz országában ismerik el. A Magyarországon előállított készítmények a belföldi gyógyszerforgalomnak több mint a felét fedezik, az ágazat kutatási-fejlesztési kiadásai megközelítik a 70 milliárd forintot évente, hozzáadott értéke az autóiparét is meghaladva a legmagasabb – tette hozzá.

(MTI, fotó: Szalai Ádám)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.