Betörtek a kínaiak a világ legnagyobb ötszáz cége közé

Feltörtek a kínai állami cégek

Az ötszázas ranglistán a kínai cégek száma egy év alatt 111-ről 119-re nőtt, az amerikai vállalatoké pedig 126-ról 121-re csökkent. Két évtizede az ötszázas listán a kínai cégek száma még a tízet sem érte el. 

A szűkebb, 150-es listán 39 kínai vállalat szerepel, öt kivételével mindegyik állami tulajdonban van. A nagy kínai technológiai cégek gyors ütemben javították helyezéseiket, így például az Alibaba Group Holding 118 hellyel, a Tencent Holdings pedig 94 hellyel a 182., illetve 237. helyre lépett elő. A hongkongi tőzsdén jegyzett Xiaomi először került fel a listára, a 468. helyet szerezte meg.

A tízes listát továbbra is az amerikai kiskereskedelmi Walmart vezeti. A tavalyi harmadik helyről a másodikra lépett előre a kínai Sinopec, miközben a második helyről a harmadikra csúszott vissza a Royal Dutch Shell. A negyedik és az ötödik helyen kínai cégek állnak, a China National Petroleum és a State Grid, amelyeket a hatodik helyen a Saudi Aramco követ.

A hetedik helyen a BP, a nyolcadikon az Exxon Mobil, a kilencediken a Volkswagen, a tizediken pedig a Toyota Motor áll.  

A Global 500 listáján szereplő cégek bevételének a 25,6 százalékát adták a kínai vállalatok, és 28,8 százalékát az amerikaiak. Az ötszáz cég együttes bevétele 32,7 ezer milliárd dollár volt tavaly, 2,15 ezer milliárd dollár profit mellett. Az ötszázas listán szereplő cégek 69,3 millió embert foglalkoztattak.

A világ gazdasági közepe ismét Ázsiában

Miközben a világ legnagyobb ötszáz cége között egyre több kínai, többnyire állami tulajdonú vállalatot találunk, a McKinsey elemzői kiszámolták, hogy a világ gazdasági középpontja a kétezres években hatalmasat tolódott keletre. Ezer körül még Ázsia volt a világ gazdasági középpontja, ami csak a huszadik századra helyeződött át az észak-atlanti világba, hogy aztán száz év múltán meg is induljon visszafelé. Ebben az értelemben a nyugati világ gazdasági dominanciája szempillantásnyi epizódnak tűnhet a világtörténelemben.

Ahol a népesség, ott a gazdasági erő

Ma az egész világban többen élnek az alább jelölt zöld körön belül, mint azon kívül. A gazdasági fejlődés motorját pedig mindinkább megavárosok és nagyvállalatok – más kifejezéssel nemzetközi értékláncok – hajtják. A világ megavárosainak, azaz tízmillió lakos feletti településeinek túlnyomó többsége szintén a zöld körön belül, Délkelet-Ázsiában található. Ezeknek is köszönhető, hogy a világ gazdasági középpontját egyre közelebb vonzza magához az alább jelölt ázsiai erőközpont.

(MTI, Makronóm)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.