A magyar növekedés felül, az uniós alulmúlta a várakozásokat

Megint lassulást vártak, megint tévedtek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2018-ban, a negyedik negyedévben pedig 5,0 százalékos volt a növekedés.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a magyar GDP tavalyi negyedik negyedéves növekedése ismételten jelentősen felülmúlta a 4,5 százalékos piaci várakozást. Az elemzői közösség által várt lassulás nem következett be. A kiskereskedelmi szektor lassulása vélhetően nem jelentette a fogyasztás lassulását. Az ipari adatok megjelenése után a levegőben volt egy pozitív meglepetés, vagyis vélhetően az ipar lesz a másik fő meglepetésfaktor. A mezőgazdaság, valamint az építőipar hozzáadott értéke is dinamikusabban nőhetett, mint azt a termelési adatok jelezték.

A meglepően erős legfrissebb adat ellenére az ING elemzői továbbra is úgy vélik, hogy a magyar gazdaság 2019-ben veszíthet lendületéből, mivel a külső kereslet várható romlását nem lehet figyelmen kívül hagyni. A lassulás mértékét az határozza majd meg, hogy a tavalyihoz mérten alacsonyabb reálbérnövekedés milyen hatással lesz a belső keresletre és az, hogy mennyi nagyberuházás húzódott át idénre. Az ING Bank idei évre vonatkozó 3,6 százalékos növekedési előrejelzését egyértelműen felfelé mutató kockázatok övezik, fűzte hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában előre bocsátotta, hogy

de a piaci várakozásokat messze meghaladva nőtt a GDP a tavalyi negyedik negyedévben.

A termelési oldalon az ipari termelés élénkülése ellensúlyozta az építőipar kapacitáskorlátok és magasabb bázis miatti lassulását, míg a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások húzták a növekedést. A felhasználási oldalon a dinamikus bérkiáramlás továbbra is támogatta a fogyasztás növekedését, és folytatódott a beruházási boom. A külkereskedelmi többlet kisebb mértékben csökkent, így kevésbé rontotta a növekedést.

A Takarékbank elemzői idén 4,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Kissé lassulhat a bérkiáramlás, de a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek, amit már idén is segíthetnek a bejelentett családtámogatások. 

A növekedésre a külső környezet meredek romlása jelent kockázatot, azonban az exportkapacitások számottevő növekedése a Takarékbank elemzői szerint ezt részben ellensúlyozhatja.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt írta, hogy a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat magasabb lett az Erste Bank elemzői által várt 4,4 százaléknál és az elemzői konszenzusánál is. A termelői oldalon a piaci szolgáltatások növekedéshez való hozzájárulása volt a legerősebb, ez párhuzamba hozható azzal, hogy

és vélhetően nem mutatott lassulást a harmadik negyedévhez képest. Erős maradhatott a beruházások teljesítménye is, és úgy tűnik, hogy az ipari export hozzájárulása GDP növekedéséhez valamelyest javulhatott a harmadik negyedévvel összehasonlítva. 

Ami az idei kilátásokat illeti, Nyeste Orsolya úgy véli, hogy a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása 2019-ben is erős marad. A 2018-ban látott kiemelkedő beruházás-növekedés az idén már lassulhat. Mindemellett komoly bizonytalanságok látszanak az exportkilátások körül, hiszen egy általános globális konjunktúra romlásnak – különösen, ha az leginkább az Eurózónát érinti negatívan – a magyar gazdaság sem tud tartósan ellenállni. Összességében az idei évben is erős maradhat a GDP növekedése és a gazdaság éves szinten 3,6 százalékkal bővülhet 2019-ben várakozásuk szerint.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nem lehet még pontosan látni, hogy melyik terület mennyivel járult hozzá a fejlődéshez, de az biztos, hogy termelési oldalon a piaci szolgáltatások mellett például az építőipar is jelentős részt vállalt a növekedésből.

A tavalyi kiugró tempó az idén nem tartható, de továbbra is azért lendületes, 3,5 százalék körüli bővüléssel lehet számolni. A napokban bejelentett kormányzati lépések a második félévben már élénkíthetik a gazdaságot. Még kérdés, hogy a nemzetközi lassulást a belső piaci kereslet idén is képes lesz-e kompenzálni – vetette fel az elemző.

A CIB Csoport részéről Jobbágy Sándor által megküldött kommentárban arra hívták fel a figyelmet, hogy a kiigazított mutatók lassulást mutattak a tavalyi negyedik negyedévben, de ez a vártnál jóval visszafogottabb mértékű volt. A tavalyi negyedik negyedév sorrendben a nyolcadik olyan negyedév, amikor legalább 1,0 százalékos volt az előző negyedévhez viszonyított GDP-növekedés.

A széles bázisú növekedést erőteljes belső kereslet, a háztartások fogyasztásának további bővülésével is támogathatta, ami mögött a továbbra is erőteljes bérdinamika az egyik kiemelkedő motor. A növekedés hátterében a hazai tényezők mellett az európai konjunktúra szerepe mérsékelt lehetett, különös tekintettel a negyedéves alapon stagnálást mutató német GDP-re. A régiós versenytársak növekedési üteme – a lengyelt kivéve – a negyedik negyedévben jellemzően  kisebb volt, mint a magyarországi.

2019-ben érdemi lassulásra számítanak a CIB Bank szakértői is, az előzetes becslések szerint a növekedési ütem több mint 1 százalékponttal, akár 3,5 százalék alá is eshet.

Az uniós növekedés viszont alulmúlja a várakozásokat

A tavalyi negyedik negyedévben

az előző negyedévihez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott előzetes adatai szerint. Magyarország GDP-növekedése viszont az európai élbolyban volt.

A 2018-as negyedik negyedévben az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) szezonális kiigazítással az előző negyedévhez képest.

A negyedik negyedévben elért 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedés 2014 második negyedéve óta a legalacsonyabb.

Éves bázison az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban 1,4 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévi 1,6 és 1,8 százalékos éves növekedés után.

Tavaly az egész évben az euróövezetben 1,8 százalékkal, az Európai Unióban 1,9 százalékkal nőtt a GDP a 2017-eshez képest. Az éves GDP-növekedés mindkét régióban 2,4 százalék volt 2017-ben. 

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a 2018-as negyedik negyedévben 1,1 százalékkal nőtt negyedéves és 4,8 százalékkal éves bázison a GDP. A harmadik negyedévben 1,3 százalék volt a negyedéves és 5,1 százalék az éves GDP-növekedés Magyarországon. 

Egyelőre csak Lettország tudott a magyar gazdaság elé kerülni

A már rendelkezésre álló adatok alapján a magyarországi 4,8 százalékos negyedik negyedévi éves növekedésnél nagyobb növekedési ütemet, 5,5 százalékosat csak Lettország ért el. A lengyel növekedés 4,6 százalék, a romániai és a szlovák 4,0 százalék volt.

Magas éves GDP-növekedési ütemet érhetett még el Szlovénia, Írország és Málta is, de még nem állnak rendelkezésre a negyedik negyedévi adatok. A harmadik negyedévben a szlovén és az írországi gazdaság évi 5,0 százalékkal, a máltai 7,9 százalékkal növekedett.

A német gazdaság negyedéves bázison nulla növekedést ért el a negyedik negyedévben a harmadik negyedévi 0,2 százalékos negyedéves csökkenés után. A német éves növekedési ütem 0,6 százalékra esett vissza a negyedik negyedévben a harmadik negyedévi 1,2 százalékról.

Az olasz gazdaság statisztikailag recesszióba süllyedt, miután két egymást követő negyedévben is csökkent a gazdaság teljesítménye. A harmadik negyedévi 0,1 százalék után a negyedik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az olasz bruttó hazai termék. Az éves GDP-növekedés a harmadik negyedévi 0,6 százalék után a negyedikben 0,1 százalék lett Olaszországban.

2010 után az elemzők rendszeresen durván alulbecslik a növekedést

Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz – mondta a magyar növekedésről Vértes András, a GKI elnöke a budapesti Előrejelzők Fórumán decemberben. Úgy tűnik, hogy az égiek is a magyar gazdasággal vannak, legalábbis az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje cége egy korábbi tévedését ezzel magyarázta.

Az elmúlt években szinte minden előrejelző szinte mindig alálőtt a valós növekedési adatnak, csak a mérték volt különböző – tette hozzá ekkor Palócz Éva. A Tárki vezérigazgatója áttekintette az elmúlt hat év előrejelzéseit, amiből az derült ki, hogy még a legoptimistább előrejelzők is alulbecsülték – még az adott év decemberében is – az adott éves gazdasági növekedést. Eredményeit ebben a cikkünkben vizsgáltuk meg és meglepő eredményekre jutottunk.

(MTI)