Mindezek mellett a Burnt Offerings azonban leginkább arról nevezetes, hogy tartalmazza az Iced Earth leghosszabb dalát, amit valaha rögzített a zenekar. A Dante's Inferno 16 perc 26 másodpercben (az újra felvett változat ezt az időtartamot aztán 17 perc fölé növelte) mutatja be Dante Alighieri költeményének, az Isteni színjáték első, pokoli szakaszát. Nem véletlen, hogy az album eredeti borítóján Gustave Doré festménye látható, amely Lucifert ábrázolja az Isteni színjátékból.
És micsoda születésnap ez, elvégre Alighieri költeménye az 1300. évben, nagypéntekre virradó éjszakán kezdődik, mikor Dante harmincöt éves – a lemez pedig 2025-ben pontosan nagypéntekre töltötte be 30. születésnapját.
A 16-17 perces szerzemény azt mutatja be, ahogy Dante a római költő, Vergilius vezetésével járja be a pokol kilenc körét. A körök koncentrikusak, a gonoszság fokozatos növekedését jelképezik, és a föld középpontjában csúcsosodnak ki, ahol a sátánt tartják fogva. Ezt az Iced Earth olyan komplex szerzeménnyel mutatja be, amely méltán mondható a zenekar mesterművének – változatos témák során elevenedik meg a történet, amit az 1976-os Ómen zenéjéhez (Jerry Goldsmith) hasonló gregorián kórus, és akár csengettyű kísér, egy rendkívül emlékezetes lezárással.
Mindennek van következménye
Hozzá kell tenni, hogy az igazi világhírnevet mégsem a Burnt Offerings hozta el a zenekarnak, hanem a következő két, kevésbé súlyos korong, a képregényes Spawn történetét feldolgozó, 1996-os The Dark Saga, valamint az 1998-as Something Wicked This Way Comes. Főleg néhány ezeken található, slágeresebb dal és Barlow hangja tekinthető az igazi áttörés okának. Az énekes azonban a 9/11-et követően elhagyta a zenekart, hogy igazi patriótaként a rendőrség állományában vegyék hasznát, ezután pedig több frontember is megfordult a zenekarban, többek között az állandó helyettesítő, Tim „Ripper” Owens, aki a Judas Priestben korábban Rob Halford helyét vette át, valamint Stu Block, aki több albumot is felénekelt a banda tagjaként.