Létezik egy ember, aki hatezer napot töltött a vadonban farkasok között. Könyvében bemutatja, hogy a Homo sapiens képzeletét az idő kezdete óta fogva tartó állat odaadó szülő, megbízható barát, kiváló csapatjátékos és példás vezető – intelligenciája és személyisége van, amelytől tanulhatunk.
Az állatok királysága éppúgy tele van intrikával, drámával és machinációval, mint a miénk. A különbség, hogy az ember számára az előbbi sokkal rejtelmesebb és nehezebben kiismerhető. A farkas a kultúra kezdete óta fogva tartja a Homo sapiens képzeletét: elég csak Romulusra és Remusra, A dzsungel könyve Akelájára, a farkasemberre vagy Jack London Fehér Agyar-történeteire gondolnunk. Márpedig fajunk a világon egyetlen farkascsoportot sem figyelt meg közelebbről, mint a Yellowstone Nemzeti Parkban élő falkákat. Miután a vadászok az 1920-as évekre kiirtották az őseiket, a park munkatársai az 1990-es években újra megkísérelték meghonosítani ezt a fenséges állatot – váratlan eredményességgel.