„Vas Istvántól és Illyéstől megtanultam, hogy független költőnek nem lehet lenni. Mindenütt, mindig valahol dolgozni kell. Ilyen volt Vas, aki a Révai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadónál dolgozott, de ilyen volt Illés Endre és Illyés Gyula is” – mondta el a Literának a 85 éves Juhász Ferenc.
A Tékozló ország költőjéről Grecsó Krisztián kijelentette: 2006 óta „elképesztően dús és erős” anyagot halmozott fel, amiben „megmarad a hihetetlen szókincs és képgazdagság, másfelől bejön mellé valami fura, letisztult nyugalom”. Grecsó szerint „három marha erős kötet jelent meg 2006 óta”, Juhász költészete pedig kozmikus lett egyszer, más korszakokban pedig egyetemes.
Juhász elmondta: élete legnagyobb bánata első felesége öngyilkossága volt. Mint hozzátette, voltak nagyon szép pillanatai is létének, az egyik ilyen az volt, amikor megtudta 1950-ben Veres Pétertől, hogy valami nagy öröm fogja érni őt, ami 1951-ben Kossuth-díj formájában érkezett is.
Esterházy Péter szerint „ritkán érezni, hogy a költészet valami nagy dolog”, viszont „Juhász költészete ilyen”.