Halálos áldozatokat követelt az újabb Kijev elleni orosz csapás

A légiriadó idején sokan gyermekekkel, háziállatokkal és személyes holmijaikkal a metróállomásokon kerestek menedéket.

De ez sem problémamentes. A Migrációkutató Intézet körüljárta a jelenséget.

Több mint 400 ezer irreguláris migráns tartózkodhat az Egyesült Királyságban – derül ki a brit belügyminisztériumból kiszivárgott adatokból. Amint arra a Migrációkutató Intézet írása is felhívja a figyelmet,
a Munkáspárt kormánya új bevándorlási szigorításokra készül: felgyorsítaná a kitoloncolásokat, és fokozatosan katonai létesítményekbe költöztetné a menedékkérőket. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az intézkedések valóban csökkentik-e a rendszer költségeit, illetve mérséklik-e a bevándorlásellenes Reform UK párt növekvő támogatottságát.
A The Times által ismertetett adatok szerint jelenleg 412 191 olyan bevándorló tartózkodik az országban, aki nem rendelkezik jogszerű tartózkodási engedéllyel. Közülük mintegy 200 ezren egyelőre nem toloncolhatók ki, mert ügyükben menekültügyi, emberi jogi vagy más jogi eljárás, illetve fellebbezés van folyamatban.
A tényleges szám ennél is magasabb lehet, mivel a nyilvántartás kizárólag azokat tartalmazza, akik már a hatóságok látókörébe kerültek. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint emellett több mint 53 ezer, kitoloncolásra váró migráns eltűnt a hatóságok nyilvántartásából.
Bár a Munkáspárt egyre szigorúbb bevándorlási politikát folytat, a Nigel Farage vezette Reform UK támogatottsága tovább növekszik. A migráció körüli társadalmi feszültséget jól mutatják a 2024-es zavargások, valamint a 2026 májusában Londonban tartott migrációellenes tüntetések.
A brit parlament alsóháza előtt fekvő új bevándorlási és menedékjogi törvényjavaslat célja, hogy megnehezítse az irreguláris migránsok számára kitoloncolásuk késleltetését vagy megakadályozását.
A tervek szerint a kormány 2029-ig megduplázná az idegenrendészet költségvetését, miközben az állomány létszámát 60 százalékkal, 7300 főre emelné.
A kormány a menedékkérők elszállásolási rendszerét is átalakítaná. A cél, hogy 2029-re megszüntessék a migránsok szállodákban történő elhelyezését, amelyet költségesnek és társadalmi feszültségeket gerjesztő megoldásnak tartanak.
A szállodák alkalmazása 2020 után terjedt el, 2023 szeptemberében már több mint 56 ezer menedékkérő lakott ilyen szálláshelyeken. Az ellátás napi költsége ekkor elérte a 8,3 millió fontot.
A kormány tervei szerint három új katonai bázist – Bicestert, Barnhamet és Linton-on-Ouse-t – is bevonnák a rendszerbe, amelyek összesen mintegy 3750 ember befogadására lennének alkalmasak. Emellett meghosszabbítanák a már jelenleg is használt Crowborough és Wethersfield katonai létesítmények működését.
A katonai támaszpontok alkalmazása ugyanakkor több vitát is kiváltott, emlékeztet a Migrációkutató Intézet írása. Az érintett települések lakói és önkormányzati vezetői attól tartanak, hogy a nagy létszámú elhelyezés túlterheli a helyi szolgáltatásokat.
Pénzügyi szempontból sem egyértelmű a megtakarítás. A brit számvevőszék 2024-es jelentése szerint egy nagy katonai támaszponton történő elhelyezés költsége megközelítheti, sőt egyes esetekben meg is haladhatja a szállodai elhelyezés árát.
Wethersfield esetében egy menedékkérő elszállásolása éjszakánként 132 fontba kerül, míg a szállodai átlagköltség 144,98 font. A számvevőszék ugyanakkor rámutatott, hogy ez az összehasonlítás nem tartalmazza a katonai létesítmények bérlésének és átalakításának mintegy 105 millió fontos költségét.
A brit kormány ennek ellenére azt várja, hogy a szállodák fokozatos kiváltása és a katonai létesítmények szélesebb körű használata hosszabb távon mérsékelheti a migráció kezelésének kiadásait – olvasható a Magyar Nemzet felületén megjelent szemlében.
Nyitókép forrása: Ben Stansall / AFP