A Politico egy cikkben tizenkétszer írta le a Patriótákat „szélsőjobboldaliként” – pedig most éppen a mainstreamhez közelednek

Marieke Ehlers, Geert Wilders holland Szabadságpártjának európai parlamenti képviselője kulcsszerepet kapott az európai jobboldal brüsszeli stratégiaváltásában – véli a Politico. A Patrióták Európáért frakció főkoordinátoraként az a feladata, hogy a korábban inkább tiltakozó, Brüsszel hatáskörbővítését elutasító pártokból olyan politikai erőt szervezzen, amely képes beleszólni az uniós jogalkotásba. 

A 2024-es európai parlamenti választás után megváltoztak az erőviszonyok. A jobbközép Európai Néppárt továbbra is a legnagyobb frakció maradt, de bizonyos ügyekben már nem feltétlenül a szociáldemokratákra és a liberálisokra támaszkodik, hanem a tőle jobbra álló pártok szavazataival is képes többséget alkotni. 

Ez különösen kényes helyzetet teremt Manfred Weber számára, mert miközben az EPP egyes szereplői nyitottabbak lennének az együttműködésre, Friedrich Merz német kancellár világossá tette, hogy Berlin nem támogatja a „szélsőjobboldallal” való kooperációt.

A francia Nemzeti Tömörülés, Wilders pártja, a spanyol Vox és más jobboldali erők egyre inkább a kompromisszumkeresés és a koalícióépítés irányába mozdulnak, ha ezzel konkrét jogszabályokat tudnak befolyásolni. Ehlers szerint eleinte tudatosan támogatták az EPP egyes javaslatait anélkül, hogy sokat kértek volna cserébe, hogy megbízható partnerként jelenjenek meg. 

A frakció már együtt szavazott az EPP-vel szigorúbb migrációs szabályok és környezetvédelmi deregulációs ügyek esetében, következő céljuk pedig a belső égésű motorok kivezetésének visszafordítása vagy lassítása lehet. Ehlers szerint sokszor pragmatikus döntésről van szó: ha nem vesznek részt egy jobboldali többség kialakításában, akkor szerinte baloldali többség születhet, amely számukra sokkal kedvezőtlenebb szabályokat fogadna el. 

Az Európai Néppárt hivatalosan tagadja, hogy szervezett együttműködés lenne közte és a Patrióták között, Ehlers viszont ezt naivitásnak tartja. Szerinte egyes ügyekben az EPP kifejezetten figyeli, hogy a Patrióták delegációi milyen feltételekkel támogatnak egy-egy szöveget, mert bizonyos szavazásoknál minden voks számít. 

Hosszabb távon Ehlers azt reméli, hogy a jobboldali együttműködés nem kivétel, hanem norma lesz Brüsszelben, és 2029 után akár az Európai Tanács és az Európai Bizottság irányát is meghatározhatja egy olyan politikai fordulat, amely az uniós hatáskörök visszavágását és a nemzeti fővárosok szerepének erősítését célozza.

Nyitókép: Mathieu Cugnot / European Parliament